
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színház névadója születésének 125-ik évfordulója alkalmából tűzte műsorra a szerző Hullámzó vőlegény című drámájából készült előadást. Nagy Enikő kritikája azt mutatja be, hogy a rendező, Albu István a szószínház gyökereitől elszakadva miként keltette életre a színpadon azt a különös, álom és valóság között lebegő székely világot, amely Tamási színpadi műveinek sajátja.

1942. április húsz, Érsekújvár, zászlófelvonás. A hadi parancs értelmében az ezred másnap bevagoníroz Galántára, ahonnan megkezdi útját Oroszországba, a Don-kanyarba. Ez az alaphelyzete a sepsiszentgyörgyi…

Oxigén, Tamási Áron Színház Fotók: Barabás Zsolt „Ha elmész egy balettre, és azt várod, mikor fognak már énekelni, akkor az idődet pazarlod, hiszen ezek a fehér…

Örkény István Tótékja – az egyik leghíresebb és ismertebb abszurd magyar dráma – a szerző háborús tapasztalataiból táplálkozva azzal a jelenséggel foglalkozik, hogyan veti alá magát az ember szélsőségesen a hatalmi figuráknak. Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi rendezésében egy letisztult díszletben-térben az alávetés abszurd, és mintegy a társadalmi működés egészére kivetülő folyamatát hangsúlyozza Nagy Enikő kritikája szerint.

Harminckettedik kiadásához érkezett a bukaresti Országos Színházi Fesztivál, melyre a Tamási Áron Színház két előadását is meghívták: a Hegymegi Máté által rendezett Jógyerekek képeskönyve című…

A szerző írásában a Bocsárdi László által rendezett Alice című előadás elemzése során a dehumanizált testek színpadi ábrázolásával, a huszonegyedik század megváltozott és folyamatosan vátozásban levő ember- és testképével foglalkozik az előadás látvány-, jelmez- és főként gesztusvilága kapcsán. Megállapításai szerint az Alice vizuális világában a globalizációs tömegkultúra elemei vegyülnek össze a mélyen emberi érzékenységgel, az ösztöni és érzelmi világ megtestesítésével, különböző identitásokat, alteregókat hozva létre. A poszthumán dimenzió a jól ismert tömegkultúra termékein, stílusirányzatain (trash) keresztül kel életre az előadásban, egy komplex belső világot tárva fel egy kamaszlány identitáskeresése által.

Nemes Levente a sepsiszentgyörgyi színház színésze és volt igazgatója, az ő színházvezetői munkájához fűződik a szentgyörgyi társulat művészi célkitűzéseinek újrafogalmazása. Munkásságát többszörös szakmai elismerés övezi: Szentgyörgyi István-, Jászai Mari-, Kaszás Attila-díjas, többszörös EMKE-díjas, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának életműdíjas előadóművésze. 2008 óta nyugdíjas, de azóta is játszik, és nyolcvankét évesen is meghatározó személyisége a Tamási Áron Színház társulatának. Életéről, pályafutásáról, művészi hitvallásáról Nagy B. Sándor beszélgetett vele.

Amikor telihold ragyog a turkáló felett. Tamási Áron Színház, SepsiszentgyörgyBorítókép: Barabás Zsolt Már az előadás rövid ismertetőjét olvasva fellelkesültem, hogy éppen egy turkálót választ kisvárosi…

A többit már láttad a moziban. Tamási Áron Színház, SepsiszentgyörgyFotók: Barabás Zsolt Milyen üzenete lehet ma egy görög drámának? Hogyan szólhat a ma emberéhez? Melyek…

Koldusopera. Szegedi Szabadtéri Játékok – Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy A Játéktér 2019. őszi számából Borítókép: Jelenet az előadásból. Fotó: Dusha Béla Penge Mackie-t bizony felhúzzák….