Sebesi István: Tanóra hagymával

Sebesi István: Tanóra hagymával

(Eu sunt! Şi?) 

Négy színész hosszú perceken át néz szembe a közönséggel a Reactor színpadán. Elmosolyodnak, majd tiszta szívből nevetnek. Néha abbahagyják. Megint újrakezdik. Egyre hevesebben. Végül a nézők sem bírják, együtt nevetnek velük.

Majd hirtelen párba összeállnak és csókolózni kezdenek. Hosszan. Az egyik pár férfiból és nőből áll, a másik két férfiból. A nézők itt már nem nevetnek.

Provokatív előadást látunk épp abban az időszakban, amikor a bukaresti törvényhozás a család meghatározását férfi és nő együttéléseként rögzítené. Ritkán csókolózik két férfi a kolozsvári színpadokon. Még a KÁMSZ Angyalok Amerikában c. meleg-eposzában sem ennyire expliciten.

De ez csak az egyik politikai állásfoglalás az előadásban. Előkerül egy méretes Jézus-portré. Felénk nyújtott kezeiből szivárványos áldás száll alá. Sztroboszkópos rávetítéssel olyan, mintha életre kelne. Misztikus csoda. Eközben a négy szereplő fekete színű fej- és vállfedőt ölt magára, ortodox apácákká változva ölükbe kapják a szentképet, asztalnak használják, akkurátusan meghámoznak egy-egy hagymát, és miután apróra vágják, kézzel meg is eszik mind egy szálig a hagymakockákat. Úgy nyersen, magában. Közben a román ortodox egyház alapszabályzatából mantráznak, különös tekintettel a homoszexuálisokat érintő átkokra. Az ortodox egyház állam az államban. Dogmája nem evilági. Megkérdőjelezni létjogosultságát, netán ironikusan felfedni hamisságát: egyenes út az elkárhozásba.

Itt már nem tudjuk, hogy sírunk-e vagy nevetünk. A csípős hagymaszag irritálja a szemünket, az egyházi szentenciák abszurditása görcsbe rántja rekeszizmunkat. Akkor is kitart ez az állapot, amikor a színészek egyenként elmonologizálják tapasztalataikat a melegségről. A mai társadalom átfogó szociológiai állapotfelmérését kapjuk a homofóbiától az elfogadáson át a melegek jogainak harcos támogatásáig. Majd részletes beszámolók hangzanak el a melegek kínzásának és meggyilkolásának típusairól különböző országokból. A kezdeti felhőtlen nevetgélés hátborzongató ténymegállapításba vált át. Rémes világban élünk. Meneküljön, aki tud.