Sántha Ágnes: "Mi csak játszunk és utazunk"

Sántha Ágnes: „Mi csak játszunk és utazunk”

Romániai magyar színházi szakemberek a tavalyi színházi évad fesztiváljairól.

A Játéktér 2013. nyári számából

A 2011/2012-es színházi évad lejártával azzal a céllal kerestem fel a romániai magyar színházi szakemberek (színészek, rendezők, dramaturgok, irodalmi titkárok, egyetemi oktatók) jelentős részét, hogy betekintést nyerjünk a színházi fesztiválokról szóló véleményükbe, e fesztiválok szakemberek általi, „belső” megítélésébe, és szakmai véleményen alapuló egyfajta rangsort állíthassunk fel azokról, azonosítva a szakma által legnagyobbra tartott rendezvényeket.

Igyekeztem a teljes célpopulációt, a romániai magyar színházi szakemberek összességét elérni és szóra (írásra) bírni az elmúlt évadban látogatott fesztiválokról. Az elért személyek száma társulatonként némiképpen eltérő, ami azonban nem torzítja számottevően a nagyságrendeket, hiszen elsősorban szabadon megfogalmazott, kvalitatív módon értelmezhető véleményeket kutattam. A válaszadók alapvetően készségesnek mutatkoztak, és szívesen osztották meg (esetenként fogalmazták meg első ízben még önmaguk számára is) véleményüket illetve ideáljaikat. A válaszadás névtelenül történt, 2012 augusztusa és novembere között.

A kérdezést hólabda-módszerrel bonyolítottam, a lehető legtöbb szakembert kerestem fel egy-egy helyi kapcsolattartó személy segítségével. Kérdőívemmel az alapvető szocio-demográfiai ismérvek mellett (nem, életkor, foglalkozás, munkaerő-piaci státus) nyitott kérdésekkel a következőkre igyekeztem választ kapni:

Mely romániai és nemzetközi fesztiválokon vett részt a 2011/2012-es évadban és milyen minőségben? Ezek közül melyiket tartja maga számára szakmailag a leghasznosabbnak? Hogyan illeszkednek a fesztivál meghívott előadásai a megkérdezett saját színházi elképzeléseihez? Melyiket tartja szervezés szempontjából a legjobbnak? Melyik fesztiválon szeretne a következő alkalommal is részt venni? Melyik az a színházi fesztivál, amelyet még soha nem látogatott, de szeretne eljutni oda?

A vizsgálatba bevont színházi társulatok és a válaszadók száma a következő:

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat (9), Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem (3), Kolozsvári Állami Magyar Színház (9), Babes-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Kar (3), Aradi Kamaraszínház (3), Temesvári Csíki Gergely Állami Magyar Színház (6), Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata (6), Szatmári Északi Színház Harag György Társulata (7), Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház (7 fő), Csíki Játékszín (6), Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház (3), Kézdivásárhelyi Városi Színház (8), Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház (9). Az egy-egy társulatnál alkalmazott szakemberek mellett igyekeztem elérni a „szabadúszók” ma még viszonylag szűk csoportját is. A szabadfoglalkozású, társulati alkalmazásban nem álló művészek, szakirányú mesteri hallgatók és doktoranduszok valamint nyugdíjas válaszadók száma 12. Az itt bemutatott adatok tehát 91, a romániai színházi szakemberek közösségét a lehető legjobban képviselő válaszadótól származnak.

Fesztiválok látogatása alkotóként

A résztvevőként megismert rendezvények között a sepsiszentgyörgyi Reflex Színházi Biennálé és a gyergyószentmiklósi Nemzetiségi Színházi Kollokvium vezeti a sort, melyeket fej-fej mellett a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja és a bukaresti Országos Színházi Fesztivál követi. Az összes válaszadó közül 60-an, tehát a felénél többen alkotóként látogatott fesztiválokat neveznek meg a számukra szakmailag leghasznosabbként.

A szakmailag leghasznosabbnak tartott színházi fesztivál

A szakmailag leghasznosabbnak ítélt rendezvények sorában (egyéb kategória) szerepel még a szatmárnémeti Északi Színház Sorompók nélkül fesztiválja és a bogotai Festival de Teatro Iberoamericano 2-2, valamint a Kecskeméti Színtér és a Varsói Román Kulturális Intézet által szervezett Román Színházi Offenzíva program 1-1 említéssel.

Előadói minőségben a színészek közül szinte mindenki, egy-egy produkció létrehozójaként vagy zsűritagként csaknem valamennyi szakember részt vesz évente néhány hazai és/vagy nemzetközi fesztiválon. Az alkotói minőségben történő fesztivál-látogatás az egyén saját törekvéseitől nagyrészt független. Ugyanakkor a szabadon megfogalmazható vélemények egybehangzóan rámutatnak: a művészek nehezményezik, hogy a meghívottként látogatott fesztiválokon alig van lehetőségük egyéb meghívott produkciók megtekintésére. A címben idézett színészi vélemény („Mi csak játszunk és utazunk!”) tömör összefoglalása az alkotóművészek kritikájának, akik úgy érzik, munkájukat mintegy futószalagon végzik, noha igényt éreznek arra, hogy saját fellépésük mellett egyéb társulatok előadásait is megtekintsék, belátást nyerjenek többféle színházi produkcióba, megismerkedjenek olyan (elsősorban külföldi) társulatok munkájával, melyeket egyébként nem lenne alkalmuk látni.

„Sokféle színház van. Mindenik létjogosult, ha őszinte.” (színész, 61)

Fesztiválok látogatása nézőként

Feltűnik a „csak” nézőként, puszta szakmai érdeklődésből történő fesztivál-látogatás viszonylagos hiánya: a megkérdezettek közül mindössze a legfiatalabbak, a 35 év alatti művészek között találtam néhányat, aki az elmúlt évadban időt és pénzt szánt egy-egy olyan fesztivál látogatására nézőként, amelyet nem saját városában, netán nem saját társulata szervezett.

A fesztiválok „külsős szakmabeliek” általi látogatottságát tekintve, toronymagasan vezet a sepsiszentgyörgyi Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé (20 említés), amelyet a Craiován megrendezett Shakespeare Fesztivál (8 említés) és a bukaresti Országos Színházi Fesztivál (3 említés) követ. Ez a három színházi rendezvény kelti fel a szakma (amint az előbbiekben írtam, azon belül is csak a fiatalok) érdeklődését. A három fesztiválra elutazók összlétszámát tekintve elmondható, hogy a színházi szakemberek hozzávetőlegesen egyharmada (31 fő) tesz azért, hogy fakultatív szakmai rendezvényeken saját erőfeszítés árán részt vehessen.2 Megkérdezettjeim közül a tavalyi évadban senki nem utazott érdeklődőként külföldi fesztiválra, így általános tendenciaként is érvényes, hogy a romániai magyar szakmán belül elenyésző a külföldi fesztiválokon nézőként részt vevők száma. A legtöbben saját városukban látogatják (és szervezik) a színházi fesztiválokat.

Arra a kérdésre, miként illeszkedik a szakmailag leghasznosabbnak ítélt fesztivál saját színházi elképzeléseihez, a szakmabeliek túlnyomó többsége a programok változatosságát említi első helyen. A fesztiválok kedveltségi rangsorából is látható, hogy elsősorban nem a tematikus, hanem az általánosnak nevezhető, többféle színházi műfajra és stílusra kiterjedő programok népszerűek, amilyen a megkérdezettek által csaknemmindenszempontból a legjobbnak tartott Reflex. A tematikus rendezvények, mint az amúgy kedveltnek számító székelyudvarhelyi dráMA, megosztja a színházi világot: míg egyesek „falják” a kortárs drámákat, addig mások úgy látják, a modern színház túlságosan uralja a színpadokat. Talán meglepően hangzik, hogy a modern és klasszikus közötti szembenállás nem tükrözi vissza a szakma kormegoszlását, azaz nem elsősorban a fiatalok vágynak kortárs drámák alapján készült előadásokra. A két stílusnakmindenkorosztályban hozzávetőlegesen hasonló arányban vannak pártolói és ellenzői. A kortárs drámának ez, a szakmát is megosztó jellege magyarázza (részben) az általános, tematika nélküli, többféle színházi elképzelésnek helyet adó fesztiválok népszerűségét, ahogy azt is, hogy válaszadóim nagy többsége a változatos műsort tartja egy színházi fesztivál fő erényének.

A változatosság mellett a külföldi meghívott előadások megtekintése motiválja a szakmát a fesztiválokon való részvételre. Többen hangsúlyozzák, ha nem létezne a Reflex vagy a román színházak nagy fesztiváljai, esélyük sem nyílna rangos külföldi társulatok munkáját megismerni. Nem véletlen, hogy a közeljövőben, a következő évad(ok)ban is nagyrészt ugyanezeket a rendezvényeket tervezik meglátogatni.

Összességében tehát a szakmát (is) az új, a más iránti kíváncsiság viszi a fesztiválokra. Ahogy az egyik válaszadóm fogalmazott: „Az ember mindig kíváncsian viszonyul a színházi gondolkodás változatos formáihoz. Egyetlen szempont a megkérdőjelezhetetlen: a minőség.” (színész, 34)

A romániai magyar szakma körében végzett átfogó felmérés egyik tanulsága, hogy (legalábbis a válaszadók egy jelentős része számára) az etnikai alapú fesztiválok mára elvesztették korábbi, a rendszerváltás után minden bizonnyal hiánypótló funkciójukat: a kisvárdai fesztivált a résztvevők egy jelentős része, mintegy egyharmada „idejétmúltnak”, „okafogyottnak”, „haszontalannak”, „fölöslegesnek” tartja (a jelzők a válaszadók megfogalmazásai). Amihez ragaszkodnak, az a kisebbségi magyar kollégáikkal való személyes találkozás, kapcsolattartás és -építés, a fesztivál részben szabadidős jellege, ám szakmailag kiüresedettnek érzik a programot. Ismét mások elképzelhetetlennek tartják a mindenkori színházi évad lezárását egy kisvárdai strandolás nélkül. A kisvárdai fesztivál viszonylag előkelő helyezése a szakmailag leghasznosabbnak ítélt rendezvények között egyrészről, a gyakori negatív kritika másrészről azt mutatja, hogy az etnikai alapú fesztivál éppúgy megosztja a szakmát, mint a tematikus rendezvények.

A legjobban szervezett fesztiválok

A szervezés tekintetében legjobbnak ítélt fesztiválokról érdeklődve 84 érvényes választ kaptam a tavalyi évad során alkotóként és/vagy nézőként részt vett szakemberektől.

A Reflex fesztivál általános népszerűsége nemcsak a színes műsornak, hanem a jó szervezésnek is köszönhető: a szakmabeli résztvevőknek és látogatóknak csaknem fele (36 személy) ezt jelölte meg a leggördülékenyebben zajló rendezvénynek. Jelentős számú „szavazat” érkezett továbbá a bukaresti Országos Színházi Fesztiválra (12), a nagybányai Atelier Fesztiválra (10) és a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (8). Az ábrán látható „egyéb” kategória a ritkábban említett rendezvényeket összesíti: ezek a craiovai Shakespeare Fesztivál (4 említés), a budapesti Thália Színházban szervezett Határon Túli Színházi Szemle (3), a szebeni Sibfest (3), a szatmárnémeti Északi Színház Sorompók Nélkül Fesztiválja (3), a bogotai Festival de Teatro Iberoamericano (2), valamint a szegedi THEALTER – Szabad Színházak Nemzetközi Találkozója (1).

A szakma álma

Kíváncsi voltam arra, melyek a szakma körében a legvágyottabb fesztiválok. A kérdés kifejezetten arra a rendezvényre vonatkozik, amelyen a válaszadó még soha nem vett részt, de szeretne eljutni, így az egyes fesztiválok hírnevéről kapunk általános képet.

Ebben a kategóriában a 82 értékelhető válasz alapján mintegy kétharmad-egyharmad arányban oszlanak meg a rangos külföldi és hazai színházi fesztiválok.

A külföldi rendezvények sorát toronymagasan vezeti az Avignoni Fesztivál (29 említés), néhányan a berlini Theatertreffent (7), a több művészeti ágat tömörítő Edinburgh-i Fesztivált (6) és a szabadkai Desiré Central Station Fesztivált (4) jelölték meg, említették továbbá a belgrádi BITEF Fesztivált (2). A romániai álomrendezvény ezúttal nem erdélyi: a legtöbben a bukaresti Országos Színházi Fesztivált (11) és a craiovai Shakespeare Fesztivált (9) nevezték meg. A magyar vonatkozású fesztiválok között a POSZT vezet (12 említés), további két válaszadó a Reflexet választaná. A legvágyottabb rendezvények, akárcsak a szakmailag leghasznosabbak, szinte kizárólag átfogó, általános jellegű fesztiválok, amelyek több színházi stílus vagy akár több művészeti ág találkozására nyújtanak lehetőséget. Néhány válaszadó egynél több álomfesztivált is megnevezett, melyek között néhány tematikus rendezvény is helyet kap: ilyenek a debreceni Deszka (Kortárs Magyar Drámák Fesztiválja), a VIDOR Fesztivál és az Aradon szervezett Klasszikus Színházi Fesztivál.

Zárszó

Tanulmányomban a romániai magyar színházi szakemberek fesztiválokon való részvételét tekintettem át a 2011/2012-es évadra vonatkozóan. Noha egyelőre nem nyílik lehetőség számszerű adataimat más országokkal összehasonlítani, annyi bizonyossággal megállapítható, hogy a szakma nagyrészt kötelességből, meghívott alkotóként vesz részt ezeken a rendezvényeken. Ugyanakkor fájlalják, hogy „csak játszanak és utaznak”, hiszen a kiszállásra szánt idő rövidsége miatt saját munkájuk elvégzése mellett nem nyílik lehetőségük megtekinteni a többi meghívott társulat produkcióját. Elenyésző és kizárólag a legfiatalabbakra jellemző a nézőként történő, önkéntes, kíváncsiság által vezérelt, saját anyagi ráfordítással járó részvétel egy-egy színházi eseményen. A nagy többség ez irányú tevékenysége, szakmai önképzése a helyi szervezésű rendezvények megtekintésében merül ki.

A fesztiválokban a szakma elsősorban a nemzetközi jelleget és a műsor sokszínűségét tartja nagyra, ezért a legkedveltebb, legjobbnak tartott rendezvények inkább általánosak, semmint tematikusak vagy etnikai alapúak. A nemzetközi színházi világ megismerése motiválja a szakembereket „álmaik fesztiváljának” kiválasztásában is, hiszen válaszadóim javarészt híres európai színházi rendezvényeket neveznek meg.

KÉRDŐÍV

színházi szakemberek részére a 2011/2012-es évad fesztiváljain való részvételről

1. Mely romániai és nemzetközi fesztiválokon vett részt a 2011/2012-es évadban? Kérem, jelölje azt is, milyen minőségben vett részt a rendezvényen (szervező, vendég, meghívott szereplő, zsűritag, látogató, előadó stb.).

2. A 2011/2012-es évadban látogatott fesztiválok közül melyiket tartja az önmaga számára szakmailag a leghasznosabbnak?

3. Gondoljon az előbb kiválasztott, leghasznosabbnak ítélt fesztiválra. Hogyan illeszkednek a fesztivál meghívott előadásai az Ön saját színházi elképzeléseihez?

4. A 2011/2012-es évadban látogatott fesztiválok közül válassza ki azt, amelyet szervezés szempontjából a legjobbnak tart?

5. A tavaly látogatott fesztiválok közül melyiken szeretne az idén is részt venni?

6. Van-e olyan színházi fesztivál, amelyet még soha nem látogatott, de szeretne eljutni oda? Kérem, jelezze, melyik lenne az.

7. Az alábbiak közül melyik tevékenységi területen dolgozik? (Többet is megjelölhet.)

 Színész  Bábszínész  Rendező  Dramaturg

 Irodalmi titkár  Színházi szakíró, színikritikus  Egyéb, éspedig: ………..

8. Mi az Ön születési éve? ……

9. Neme:  férfi  nő

10. Milyen munkaviszonnyal rendelkezik?

 Valamely színház, társulat alkalmazottja  Felsőoktatási intézmény oktatója

 Kutatóintézet munkatársa  Szabadfoglalkozású

 Egyéb, éspedig: ……………………

11. Kérem, írja ide egyéb megjegyzéseit a 2011/2012-es évadban látogatott fesztiválokkal kapcsolatban