pulzArt 2: lüktető kultúra

pulzArt 2: lüktető kultúra

A kortárs kultúra lüktetését, a különböző művészetek irányzatait, útkereséseit letapogató rendezvény a pulzArt összművészeti fesztivál, amelynek programjai telt házzal zajlottak szeptember második hetén.

Szerdai bemelegítő: új kiállítótér Sepsiszentgyörgyön

Henning János és Kiss Bence alkotópárosnak az Ő is én című tárlata a pulzArt fesztivál nulladik napján új sepsiszentgyörgyi kiállítóteret is felszentelt a Csíki utcai Köntés kávézó alagsorában. A kiállítás merész filozofálgatás, képi nyelven való gondolkodás arról, hogy hol tartunk ma – hangzott el a megnyitón. A fotográfus és újságíró egymásra rímeltetik a képet és szöveget, közös nevező a miért.

Közvetlen, őszinte hangvételű, személyes történetekkel és szemléletes életképekkel színezett közönségtalálkozón ismerkedhettek meg az érdeklődők korunk egyik legjelentősebb román alkotójával, Mircea Cărtărescuval. Az író személyes és szakmai játszóterének áttekintését egészen gyermekkorától kezdte, beszélt a legendás bukaresti Hétfői Kör (Cenaclul de Luni) szemléletváltoztató hatásáról, a ’89-es változások előtti lírai telítődöttség és alkotói válság megéléséről, a költészettel való radikális szakításról és a prózához fűződő ars poeticájáról.

Csütörtöktől másképp lüktetett a város

A fesztivál ideje alatt négyféle köztéri játékot lehetett kipróbálni Sepsiszentgyörgyön, a csütörtöki megnyitó is egy interaktív játék volt, a pókhálóépítésbe bárki bekapcsolódhatott az Erzsébet parkban a játszótér mellett, ahol öt kilométernyi szürke és narancssárga,(a pulzArt logó idei színei – szerk. megj.) szalagból alakítottak ki pókhálót. Az ötlet az ausztráliai Polyglot gyerekszínháztól vették át és adaptálták a helyi viszonyokhoz – tájékoztatott Cora Dumitrescu műépítész, aki a pulzArt önkénteseinek segítségével a játékok kialakítását koordinálta.

2012-ben épp a sepsiszentgyörgyi Reflex színházi fesztiválon körvonalazódott, hogy szükség van elindítani az erdélyi színházi folyóiratot, megmutatni, hogy milyen törekvések vannak a színház és más kulturális események határsávján – derült ki a Játéktér, színházi folyóirat két legfrissebb számának bemutatóján. György Attila író közönségtalálkozóján főleg a székely hiedelemlényekről esett szó, de az is kiderült,  úton van a Bestiarum Siculorum folytatása.

A nulla megközelítése szó szoros értelmében is megtörtént Csutak Magda kiállításának megnyitóján: a Magma bejárata zárva, a pulzArt fesztivál pityköves játéka zérósokban számol, de nem a semmibe vezet, hanem a hátsó bejárathoz, ahol kivételes módon kint tartották meg a beszédeket.  Az Ausztriában élő, sepsiszentgyörgyi képzőművész 1977-ben emigrált, azóta nem állított ki Romániában. Csutak Magda – akit a megnyitón számos régi ismerős is üdvözölt – nemcsak szakmai kapcsolatban áll a Magma kiállítótérrel, de a Bazár sor sarkától pár méterre volt az otthona, így a tárlat helyszíne ezért is különleges volt számára. A Nulla megközelítése című tárlaton konkrét alakzatokkal, anyagminőségekkel, térkompozíciókkal és fényérzetekkel találkozunk, amelyek nemcsak vizuálisan hatnak, de értelmezést is igényelnek.

Formabontó és interaktív dokumentumszínházi élményben lehetett részük azoknak, akiknek sikerült bejutni Gianina Cărbunariu For Sale című előadására. A masszív földvásárlás körüli konfliktus kellős közepébe ültet bennünket a fiatal rendezőnő, hogy elénk hozza, zavarba ejtő hitelességgel játszó színészeivel arcunkba kiabálja a hazai kisgazdák kiszolgáltatottságát a külföldi befektetőkkel, a hazai politikusokkal, az arc nélküli óriásvállalatokkal szemben.

Péntek – legendás előadás a pulzArt színpadán

Milyen játékteret tud létrehozni a színház és a képzőművészet találkozása – ezt  a kérdést firtatja a Lábas Házban a marosvásárhelyi Művészeti Egyetem látványtervező szakos diákok izgalmas kiállítása. “A festők nem olvasnak, az írók nem mennek el a tárlatokra, a zenészek nem csinálnak semmit” – állapította meg Kukorelly Endre a Tein színpadán, majd hozzáfűzte: éppen ezért értékeli a Pulzart összművészeti fesztivált, mert “itt van esély arra, hogy összeismerkedjünk”. A korábban még létező átjárást a művészetek közt úgy lehet újjáéleszteni, ha közös tereket alkotunk. Az írót Bogdán László kérdezte.

Kétségtelen, hogy a pulzArt fesztivál kiemelkedő pillanata volt a Jel Színház Woyzec k című előadása, amelyet az elmúlt húsz évben legalább háromszázszor játszottak a világ minden táján. Ez az a legendás előadás, amelynél inkább azt kell kérdezni, hogy hol nem adták elő. Georg Büchner különös, látomásos szövegét Nagy József képekké, akciókká alakította. A fanyar humorú, több síkon értelmezhető, erős képzőművészeti kötődéssel, rendkívüli nagy mesterségbeli tudással és színpadi jelenléttel rendelkező produkció nagy sikert aratott a sepsiszentgyörgyi közönség körében, mint ahogy sokan érdeklődtek az előadást követő beszélgetés iránt is, amelyen Bocsárdi László kérdezte az alkotókat.

A színház nagytermét is megtöltötte volna a Tein Teátrum közönsége, péntek késő este több százan nézték végig a felolvasószínházat, amelynek vendége Mucsi Zoltán színművész volt. A filmekből is ismert színész több napot is eltöltött a pulzArton, mint bevallotta, számára döbbenetes volt, hogy ilyen sokan részt vettek a Tein Teátrum estjén, annál is inkább, hogy ez nemcsak a pulzArtnak köszönhető.

Szombat – a játék öröme

Határtalan képzelőerővel megalkotott, sziporkázó humorú konyhaeposz volt Philippe Genty Odüsszeusz szemeteslapáton című előadása. Ahogyan a gyermek fantáziájában a seprűből paripa lesz, éppen annyira természetes leleményességgel illeszti össze a szerző a konyhában található eszközökből a dugóhúzó Odüsszeusz és csoki bonbon embereinek a történetét. Ez még csak az elsődleges, képi szinten megvalósuló játék, erre épül a több regiszterben is működtetett nyelvi humor, hogy aztán a két sík közötti interakcióból újabb és újabb humorforrások fakadjanak. És még nem beszéltünk a színészekről, a tárgyakat életre keltő három bájos figuráról, akik ki-kikacsintgatnak állandóan változó szerepükből.

Három produkcióval is szerepelt a pulzArton Fehér Ferenc, koreográfusi, táncos munkáját egyaránt megismerhette a közönség. Szombat este a Tao Te című előadását tekinthette meg a közönség, amelyet beszélgetés követett.  Nem az üres szépség, hanem a mozdulat jelentősége érdekli, vallotta be a magyar kortárs táncvilág kiemelkedő alkotója.

Az utóbbi évek kiemelkedő magyar prózájának számít Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regénye, a  kolozsvári származású, ma már Budapesten élő írót Tamás Dénes faggatta. A második regényét megjelentető szerző  elmondta, orvos szeretett volna lenni, de a nyelvhez való kötődés felülírta a hivatást, így magyar szakra iratkozott be. Mesélt arról is, hogy akárcsak a színház, az írás is nagyon sok élethelyzet megélésére ad lehetőséget.

A színházi zenét élteti tovább a Theatre Fleas Orchestra, melyet a temesvári színházban alkotó zeneszerző, Cári Tibor alapított. Fellépéseik nemcsak koncertek, hanem a vizualitásra is figyelnek, olyan zenei performance, amely kezdetben csupán háttérzenének tűnik, azonban, ahogy a koncert percei peregnek egyre inkább beszippantja a hallgatót.

Vasárnap –még lüktet a kultúra

Vasárnap az Osonó előadásával indult a nap, az Ahogyan a víz tükrözi az arcot című előadásukhoz felnőtt színházpedagógiai foglalkozást tartottak felnőtteknek. Hátra van még a közönségtalálkozó Doina Ruștival, majd Fehér Ferenc  duettje egy bábbal, a Morgan and Freeman, valamint a kortárs bohócok, a Svájcból érkező Baccala Clown. A pulzArtot a W.H. formáció Shakespeare-szonettek kortárs zenei környezetbe helyező koncertje zárja.

Az eseményekről részletes beszámolókat a www.pulzart.ro honlapon találnak.

Szervezők: Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, Tamási Áron Színház

Társszervezők: M Studio Mozgásszínház, Bod Péter Megyei Könyvtár, Tone Troopers Audio-Vizuális Egyesület

Partnerek: Kovászna Megye Tanácsa, Kónya Ádám Művelődési Ház, Háromszék Táncegyüttes, Cimborák Bábszínház,  Romániai Képzőművész Szövetség Sepsiszentgyörgyi Fiókja, Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér, MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület, Kónya et Kónya Ponopol, Tein Teaház, Szépírók Társasága

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap (NKA)