MEGJELENT A JÁTÉKTÉR NYÁRI SZÁMA

MEGJELENT A JÁTÉKTÉR NYÁRI SZÁMA

Szerkesztői előszó

Mennyi a színházjegy ára? Hát a művészé? Az előadásé? Mennyit ér a piacon, a börzén? Hogy fordítható le anyagiakra az a tudás, ami egy előadásban, egy próbafolyamatban befektetődik, használódik? És mennyi ebből a kreatív, mennyi a mesteremberes? Vajon melyik az értékesebb? Milyen értéke van egy színházi brandnek, fesztiválnévnek? Ezeket a kissé direkt kérdéseket szegezi neki a mai kultúra a néhol felforgató, néhol maradi színházunknak, minden esetben arra fókuszálva: hogyan hatékony a kultúra, a színház? Hogyan működik? Ezek a kérdések dolgoznak jelen lapszámunk szövegeiben és mögött. A színház és a gazdasági, intézményes rendszer viszonyának nagy színház- és kultúrtörténeti múltja van. Ezúttal nem törekedtünk ennek tematizálására, azonban majdnem minden szövegben előkerült a múlt intézményes formáival, gyakorlatával való foglalatoskodás szükségessége. A mai erdélyi színház helyzetét felmérő írásokból is – így a Csuszner Ferencz Kelemen Kingával készült interjújában – legpregnánsabban az a két struktúra látszik kirajzolódni, amelyet repertoárszínháznak (kőszínház, elit színház), másrészt pedig független- vagy magánszínháznak nevezünk. Az első, a tájainkon jól ismert repertoárszínház (bár nálunk a megnevezés még nem annyira használatos) mára erősen kidolgozott rendszerré, „kultúragyárrá” nőtte ki magát, amely magas fokú specializáltsága miatt nem annyira mobilis, ám nagy az autoritása, pregnáns esztétikai orientációja van, és specializáltsága, valamint relatív anyagi biztonsága miatt is könnyen elveszíti közönségével a kapcsolatot. A második modell a magánszínházaké, a független csoportosulásoké, amelyek sokkal mozgékonyabbak, bátrabbak, mert nem kell tartaniuk az állami támogatás elveszítésétől, szabadabban kísérletezhetnek, és könnyebben ráhangolódnak az új helyzetekre, a közönség igényeire (lásd a Kelemen Kingával készült interjút, Biró Eszter interjúit a német függetlenekről). És létezik a két modell, a kockázatos és a biztonságos közötti sok átmenet, különböző kombinációk, a specializáltság különböző fokát mutatva, a szabadsággal, politikai állásfoglalással sajátos viszonyt alakítva, a pályázás és a támogatáskeresés különböző módjait kereső, különféle kulturális hagyományú és az adott társadalmat különbözőképpen kiszolgáló rendszer, amelyeknek a gazdasági tevékenysége is sajátos – erről olvashatunk Dragan Klaic kortárs színházi struktúrákat és finanszírozásukat szemrevételező tanulmányában. És hogy modelleken túl, a tényleges működés milyen variációkat eredményez az egyéni színházi munkában, azt az (erdélyi) irodalmi titkár esete demonstrálja, aki nehezen leírható szerepeivel éppen a kőszínházi szakosodottság ellenében működik. Demeter Kata humoros írása azt szemlélteti, ami ebben a munkában megfoghatatlan: a(z) (b)irodalmi titkár egyszerre irodalmár, tárgyaló, üzletkötő, dramaturg, beszerző, szervező és a sor folytatható. Próbáljuk meg keresztbe-kasul olvasni a lapszámot! Szétnézni és összenézni. Az írások, beszélgetések szerzői arra törekedtek, hogy összehasonlításokat tegyenek: az angol és a magyar színházi sajtó rendszerét, a színházfelfogást és a kritika működését (Adorjáni Panna beszélgetése Alistair Smithszel), a francia és román színházi gazdaságot (Pál Attila tanulmánya), az amerikai és magyar támogatási rendszert vetették össze (Bogdán Zenkő írása). A szétnézés során kiderül: színház és gazdasági rendszer kapcsolódása ezekben a párhuzamokban érthető meg, a régi struktúrák esetenkénti felidézése által is. Az olvasás során kirajzolódik, hogy ezekben a működési rendszerekben mást és mást jelent a függetlenség és a függés, mást az ellenőrzés, sajátos jelentése van pl. a „board” szónak (ezeket tematizálja is Bogdán Zenkő amerikai helyzetképe). S ha efelől tekintünk saját színházi struktúráinkra, talán más lehetőségek is ki fognak rajzolódni a mai színház számára.

A szerkesztőség nevében,

Ungvári Zrínyi Ildikó

TARTALOM

Kritika

György Andrea: Keserű tündérmese (Az üvegcipő. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Tompa Miklós Társulat)

Adorjáni Panna: Békebeli buborékok (Buborékok. Szigligeti Színház, Nagyvárad)

Nagy Enikő: Agáciillat fémrácsok között (Liliom. Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy)

Péter Beáta: Telik, múlik (Ványa bácsi. Csíki Játékszín, Csíkszereda)

Szabó Janka: Menekülés az életből (Roberto Zucco. Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely)

 

Interjú

Csuszner Ferencz: A legjobb tanító a környezet maga (Interjú Kelemen Kingával)

Fesztiválkulissza (Körkérdéseinkre válaszolt: Gálovits Zoltán, Kovács Kinga, Czegő Csongor)

 

Esszé, tanulmány

Dragan Klaic: Az átalakulás dinamikája

Pál Attila: Van más is?

Demeter Kata: Az irodalmi titkár birodalma

 

Határátlépések

Bogdán Zenkő: Amerikai színházi gazda(g)ság

Biró Eszter: Szabadság kontra biztonság

Adorjáni Panna: A színház és az arról való írás elsősorban vállalkozás (Interjú Alistair Smithszel, a The Stage brit színházi hetilap szerkesztőjével)

 

Talált kép

A kolozsvári színház Farkas utcai épülete – építési szerződés 1803-ból

 

Könyvrecenzió

Csuszner Ferencz: A GDP-től a telt házig (Szabó Árpád Bevezetés a kulturális intézmények menedzsmentjébe című könyvéről)

Kocsis Tünde: Egy színész, egy rendező és egy adag fasírt (Sebők Klára Komiszkenyér. Egy színésznő emlékszakácskönyve című könyvéről)

Dráma

Lőrincz Zsuzsa: Badzika

JÁTÉKTÉR A KÖVETKEZŐ KÖNYVESBOLTOKBAN KAPHATÓ:

Budapesten:
Írók boltja
, 1061 Budapest, Andrássy út 45.

Csíkszeredában:
Corvina könyvesház
, Kossuth Lajos utca 32. szám
Gutenberg Könyvesbolt, 
Petőfi u. 4. szám

Gyergyószentmiklóson:
Irka Könyvesbolt,
 Kossuth Lajos u. 1. szám

Székelyudvarhelyen:
Bagolyvár Könyvesbolt
, Márton Áron tér 2. szám
Corvina Könyvesház, 
Vár u. 2/A
Gutenberg Könyvesbolt
, Márton Áron tér 8. szám

Marosvásárhelyen:
Gutenberg Könyvesbolt, 
Rózsák tere 56. szám

Sepsiszentgyörgyön:
Városi Kulturális Szervezőiroda
, Szabadság tér 1. szám

Kolozsváron:
Gaudeamus Könyvesbolt
, Iuliu Maniu u. 3. szám
Bagoly Könyvesbolt
, 21 Decembrie u. 1. szám
Röser Antikvárium
, Matei Corvin u. 3. szám

ELŐFIZETÉS

Éves előfizetés Romániában: 39 RON + postaköltség, Magyarországon 2700 HUF + postaköltség, az EU további állámaiban: 9 EUR + postaköltség.

Támogató tagság részére: Romániában: 80 RON + postaköltség, Magyarországon 8000 HUF + postaköltség, az EU további államaiban: 41 EUR + postaköltség. Támogató tagjainkat feltüntetjük a lapszámokban, továbbá rendezvényeinkre meghívót kapnak.

Kérjük, előfizetési vagy támogató tagsági szándékát jelezze Kovács Gábornak a kovacs.jatekter@yahoo.ro e-mail címen.

Külföldi előfizetőink számára:


Külföldi támogató tagság részére: