
MEGJELENT A JÁTÉKTÉR 2015. TAVASZI SZÁMA
Fotó: Vargyasi Levente
Az erdélyi színházi szcéna egyre nagyobb és talán egyre gyorsabb változásokon megy át – társadalmi mozgások, gazdasági vonatkozások, és a színházművészet esztétikai helykeresése is oka ennek. Ez alkalommal a művészi nyelvben, esztétikában, szerveződésben és gazdasági struktúrában, de sokszor fizikai helyszín tekintetében is újat keresők felé irányítottuk figyelmünket: a független társulatokra és alkotókra, pályakezdő fiatalokra, a kis- és projektszínházak sajátos helyzetére. Írunk róluk és megszólaltatjuk őket, a lehető legtöbb műfajban: kritika, interjú, esszé, két művész négykezese, de még kiáltvány is olvasható munkájuk kapcsán.
Ebben a megközelítésben kiemelkedő az egyre komolyabb szakmai színvonalat és elfogadottságot elérő Váróterem Projekt, akik végre saját helyet találtak a romosságban hangulatos és progresszív ZUG-ban, és a Sebestyén Aba által sikerre vitt Yorick Stúdió. Az Aradi Kamaraszínházban akár egy one-man-show is lehet ultraprovokatív, és egyébként sem szándékoznak struktúrába vagy hagyományba fagyni, mondja magukról Tapasztó Ernő. És ha művészi kísérletezésről vagy kisszínházi létről van szó, a Figura Stúdió Színház feltétlenül ide tartozik; hosszú harcuk a gazdasági fennmaradásért sokatmondó a teljes színházi palettára vonatkozóan. Könnyedebb műfajt képvisel a sajnos még számunkra is ritkán és nehezen elérhető kézdivásárhelyi Városi Színház, ahol a helység és a színpadi események még keresgélik egymást.
Ami az első ránézésre hagyományosnak tűnő színházi struktúrák új hangját illeti: Barabás Olga képes rá, hogy művészileg független, merész előadást hozzon létre a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház felnőtteknek szánt, kísérleti jellegű programja keretében. Nagyváradon a fiatal Balogh Attila fűzött előadást hrabali improvizációk sorából, egy, már évek óta saját művészi azonosságot kereső, egyre nyitottabb társulattal. Paradox kijelentés a szentgyörgyi színházat a művészi szabadság intézményesülésének tekinteni – pedig valami ehhez hasonló történik ott évek óta; most például a még rendezőhallgató Sardar Tagirovsky kapott lehetőséget rendezésre.
A nézőt a hétköznapi valóság – színházi játék feleselő közegébe hozó lakásszínház végre elért hozzánk is: Kolozsváron kapásból kettőt is említhetünk; ennek egyikét bodoki-halmen kata révén ismertetjük most, aki nem szeretne kőszínész lenni, hanem inkább jó ember. A nagykárolyi Macondo Lakásszínház Paul Sarvadi jóvoltából jött létre, aki nyolc éve szervezi ugyanitt a SPOT Fesztivált. A felolvasó-színházi Tein Teátrum és az erős gesztusokat vállaló SHOSHIN Színházi Egyesület is hangot kap – az első szavakból, a második inkább mozdulatokból épít izgalmas színpadi világokat.
A könyvrecenziók is a műfaji újdonságokról szólnak ezúttal: a rituális színház személyiségfejlesztő és gyógyító hatásairól szóló angol nyelvű kötetről, valamint a rendező és egyetemi oktató Theodor-Cristian Popescu román nyelvű, a rendszerváltás utáni romániai független színházról szóló könyvéről. Olvasható recenzió Zakariás Erzsébet Janovics Jenő filmes munkásságát is bemutató háromnyelvű könyvéről is.
Valószínűleg korántsem értünk a végére a sokféle hely- és művészi helyzetkeresés témáinak, és amint látni fogják, a lapban Hatházi András színészi munkáról szóló esszéje az alkotói megközelítésről szól, a külföldre szánt kitekintés pedig a néző-tanú-résztvevő szerepkörével szabadon játszó immerzív színházba, a román és angol független színházi világ összevetésébe vezet el bennünket. Suzanne Danig továbbá egy reménykeltő és példaadó rendszert vázolva elmondja, hogyan jár nyomában a dán kultúrpolitika a művész szabad ötleteinek. Szíjártó Tímea-Aletta lapunkban olvasható drámája pedig a Tomcsa Sándor Színház, a Szigligeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara által meghirdetett dráMÁzat II. drámaíró verseny Debüt kategóriájának győztes szövege.
Kötő József, a Játéktér társalapítója támogatta az új színházi hangokat. Erről a lapszámról tudott, nagy érdeklődéssel várta. Az ő emlékének ajánljuk.
A szerkesztőség nevében: Sebestyén Rita

Fotó: Váczi Roland
TARTALOM
Kritika
Lovassy Cseh Tamás: Nulladik kilométer (Botos Bálint: Zéró. Váróterem Projekt, Kolozsvár)
Kovács Bea: Virtuális vágyak (bodoki-halmen kata & Csoma Nóra: WWW.ORG, Kolozsvár)
Biró Árpád: Hrabal patyolatfehérben (A hetedik lépcsőfok – Hrabali mesék. Szigligeti Színház, Nagyvárad)
Kiliti Krisztián: A kiengesztelt Csehov (Barabás Olga: Antosa. Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, Marosvásárhely)
Varga Anikó: Kinek a kertje? (A. P. Csehov: Meggyeskert. Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy)
Interjú
Csuszner Ferencz: Te, nem akarod, hogy csináljunk egy performanszt? (Beszélgetés bodoki-halmen katával)
Kulcsár Andrea: A színház: életforma (Interjú Paul Sarvadival a nagykárolyi Spot Fesztiválról és a Macondo Lakásszínházról)
Boros Kinga: Színház, város nélkül (Beszélgetés Kolcsár Józseffel a kézdivásárhelyi Városi Színházról)
Kovács Emőke: A hetente megkísérelt lehetetlen (Beszélgetés Czegő Csongorral a Figura Stúdió Színházról)
Kovács István: Nem kövültünk bele a saját nézeteinkbe (Interjú Tapasztó Ernővel az Aradi Kamaraszínházról)
László Beáta Lídia: Tabudöntögetés (Beszélgetés Sebestyén Abával a Yorick Stúdióról)
Esszé, tanulmány
Hatházi András: Különválasztás
Turoczki Emese: Tein Teátrum – a sűrített színháztörténet
Köllő Csongor: Azokhoz, akik keresnek – a SHOSHIN Színházi Egyesület kiáltványa
Határátlépések
Sebestyén Rita: Dán. Színház. Tempó (Interjú Susanne Danig dán és nemzetközi színházi producerrel)
Sînziana Koenig & Nico Vaccari: Közelítő fény (Négykezes a BÉZNĂ Színházról, oktatásról és független színházi működésről)
Nagy Noémi Krisztina: Aki belemegy a játékba – Signa installált, szimulált, hiperrealisztikus világa
Könyvrecenzió
Kiss Melinda: Függés és váltás (Theodor-Cristian Popescu Surplus de oameni sau surplus de idei című könyvéről)
Lazsádi Csilla: Ta-ta-tammm–ta-ta-tammm–ta-ta-tammm… (A Claire Shrader által szerkesztett Ritual Theatre című könyvről)
Zakariás Ágota: Kolozswoodi történet (Zakariás Erzsébet Janovics, az erdélyi Hollywood megteremtője című könyvéről
Dráma
Szíjártó Tímea-Aletta: Az eset
A JÁTÉKTÉR A KÖVETKEZŐ KÖNYVESBOLTOKBAN KAPHATÓ:
Budapesten:
Írók boltja, 1061 Budapest, Andrássy út 45.
Csíkszeredában:
Corvina könyvesház, Kossuth Lajos utca 32. szám
Gutenberg Könyvesbolt, Petőfi u. 4. szám
Gyergyószentmiklóson:
Irka Könyvesbolt, Kossuth Lajos u. 1. szám
Székelyudvarhelyen:
Bagolyvár Könyvesbolt, Márton Áron tér 2. szám
Corvina Könyvesház, Vár u. 2/A
Gutenberg Könyvesbolt, Márton Áron tér 8. szám
Marosvásárhelyen:
Gutenberg Könyvesbolt, Rózsák tere 56. szám
Sepsiszentgyörgyön:
Városi Kulturális Szervezőiroda, Szabadság tér 1. szám
Kolozsváron:
Gaudeamus Könyvesbolt, Iuliu Maniu u. 3. szám
Bagoly Könyvesbolt, 21 Decembrie u. 1. szám
Röser Antikvárium, Matei Corvin u. 3. szám
.
ELŐFIZETÉS
Éves előfizetés Romániában: 39 RON + postaköltség, Magyarországon 2700 HUF + postaköltség, az EU további állámaiban: 9 EUR + postaköltség.
Támogató tagság részére: Romániában: 80 RON + postaköltség, Magyarországon 8000 HUF + postaköltség, az EU további államaiban: 41 EUR + postaköltség. Támogató tagjainkat feltüntetjük a lapszámokban, továbbá rendezvényeinkre meghívót kapnak.
Kérjük, előfizetési vagy támogató tagsági szándékát jelezze Kovács Gábornak a kovacs.jatekter@yahoo.ro e-mail címen.
Külföldi előfizetőink számára:
Külföldi támogató tagság részére:
.