Matei Vişniec Bohóc kerestetik című független előadás Kolozsváron

Matei Vişniec Bohóc kerestetik című független előadás Kolozsváron

Az „Art-cord” Kulturális Egyesület és a Kolozsvári Rádió vasárnap, április 21-én, 19:00 órától a Kolozsvári Rádió stúdiótermében (Donáth út 160. szám) mutatja be Matei Vişniec Bohóc kerestetik című független előadását.

A román nyelven játszott előadás egy független projekt első állomása, melynek célkitűzése nemzeti hovatartozástól függetlenül megszólítani a közönséget. A román és magyar művészek tervezik, hogy a jövőben az előadást három nyelven (románul, magyarul és angolul) is eljátsszák.

Az előbemutatóra szombaton, április 20-án, 19:00 órától kerül sor a Kolozsvári Rádió stúdiótermében.

Az előadás alkotói szerdán, április 17-én, 12:00 órától sajtótájékoztatót tartanak a TIFF házban (Egyetem/Universităţii utca 6. szám).

Az előadás rendezője: Alexandru Gherman.

Díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu.

Szereplők:

Györgjakab Enikő – Niccollo

Romina Boldaşu – Filippo

Elena Ivanca – Peppino

A rendező a darabról

A darab – mely kétségkívül az egyik legsikeresebb román kortárs színdarab – már akkor vonzott, amikor először elolvastam. Azonnal eldöntöttem, hogy színre viszem. A téma aktualitását és általánosságát tekintve a darab szereplői akár minket is képviselhetnek nemtől és szakmától függetlenül. Innen jött az ötlet, hogy a három szereplőt három, különböző generációhoz és nemzetiséghez tartozó színésznő játssza, ami számukra is nagy kihívást jelent.

Az előadás minden szempontból függetlennek nevezhető: egy tehetséges csapat segítségével valósult meg, amelynek minden tagját a színház iránti szeretet motivál. Nagyon mozgalmas világban élünk, ahol a tisztelet, a megértés és az együttérzés, az értékek teljesen háttérbe szorultak a társadalmi pozíciókért és a pénzért folytatott küzdelemben.  Ezért a szereplők is csak így nyilvánulhatnak meg, őket is ugyanezek a hajtóerők mozgatják.

Matei Vişniec, a darab szerzője, egy interjúban ezt nyilatkozta: „Lehetséges, hogy egy olyan darabot írtam, amely megállja majd a helyét a román irodalom történelmében. Ez az utolsó darabom, amely Romániában született, fáradt voltam, nem akartam több színdarabot írni. Az én szemszögemből ez egy realista mű, élő emberekkel, amelyek találkoznak és társalognak. A tény, hogy 20 év elteltével még mindig képes érzéseket kiváltani a nézőkből azt a reményt nyújtja, hogy tán nem hiába pazaroltam írásra az életem”.

A darab nemcsak megőrizte aktualitását a bemutató óta, 25 éven át, de azt mondhatjuk, hogy a társadalom problémái tovább mélyültek a „demokrácia”  talaján, ezért az egyik kulcsfontosságú, de komikus pillanat azt sugallja, talán nem kéne magunkat annyira komolyan vennünk. Talán ha megvizsgálnánk mi történik most, ma körülöttünk és észrevennénk, hogy nem mi vagyunk a világ közepe, társadalmunk drámája is enyhülne.

 

A darabról és az előadásról

Matei Vişniec, 1956-ban Radócon született, 1987-ben hagyja el Romániát és politikai menedékjogot nyer Franciaországban. Gyermekkorát Radócon tölti, egy olyan városban, ahol a patriarhális csendet csak néha törte meg a bevonuló cirkusz, amely időszakosan a városba látogatott és amely felkeltette a szerző érdeklődését a színház iránt.

Ezt a légkört teremti meg újra a szerző többek között a  Bohóc kerestetik című darabjában. Az 1977 és 1987 között íródott darabokat cenzúrázták, így ezek titokban lettek terjesztve. 1989-ben kezdik el játszani és ezt követően válik a Romániában leggyakrabban színre vitt előadások szerzőjévé Matei Vişniec.

A Bohóc kerestetik tragikus kimenetelű bohózat, 1991-ben elnyerte az UNITER gálán Az év legjobb darabja címet, 1993-ban megjelent a az Unitex kiadásában, majd 1995-ben franciául is kiadták. A színdarabban az abszurd a tragikummal, a komikummal, a drámával, a groteszkkel keveredik, de humorát egy diszkrét líraiság hatja át.

Laura Pavel irodalmi kritikus így jellemzi: „a poszt-abszurd dramaturgiájának jellegzetes műve, melyben a 60-as évek színjátszásának avantgárd jegyeit líraiság és édes irónia hatja át” .

Niccollo, Filippo és Peppino névtelen, felcserélhető szereplők. Mindenkit  és senkit nem képviselnek. Semmittevésre, önmegtagadásra ítélve talán Godot-ra várnak, talán másra.  A bizonytalanság órájában  incselkednek, szarkasztikusak, féltékenyek, gyermetegségük kenyetlenkedésben, gyengédségben és infantilizmusban nyilvánul meg, bohóságaik pedig a halál példázatainak tárházát feszegetik. Eredendően nem rosszak, de a társadalom amely azt sugallja, hogy nincs rájuk szükség, a veszteségtől való félelem és a féltékenység addig hajtja őket, amíg egymást emésztik el. A téma talán aktuálisabb mint valaha. Az apró részletekig kidolgozva ez a konfliktus áll a szereplők minden cselekvésének hátterében.  A három öreg bohóc szerepébe helyezett színésznő játéka – mindamellett, hogy „bármelyikünket képviselhetik, kor, nem és foglalkozástól függetlenül” – az előadásnak új színt, túláradó energiát ad, majd a legmélyebb dráma és a zseniális humor ötvözete hiteles komikummal látja el azt. Az előadás egy művészien kidolgozott foglalatba helyezett ékszerhez hasonlítható.

 

A munkastársakról

Alexandru Gherman a matematika és informatika világából érkezik. 2004-ben a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Informatika karán matematikát végzett. Doktori disszertációjában az informatikát, orvosi biostatisztikával és vizuális művészetekkel ötvözte (2009). 2012-ben a világ egyik legelismertebb egyetemén, a londoni Film Intézetben  szerzett mesteri diplomát (2009-2012).

A film és színház világa akkor varázsolja el, amikor doktori tézise részeként megrendezi a  Prágai Filmintézet közreműködésével a 2, majd ezt követően Florin Piersic Jr. Banii című projektjének részét képező De unică folosinţă című filmeket. .

Filmrendező-aszisztensi munkái: Dacă nu ar trebui (2008), I and I,valamint a Londoni Nemzeti Galéria segítségével megvalósított Contact (2010).

Filmrendezői munkái: Slices of life at Romanian Monasteries ( A Cinema Museum, a London International Documentary Festival és Film Education közreműködésével), a Chamber Orchestra of Europe: A Small Miracle (a világ egyik legelismertebb szimfonikus zenekaráról készített dokumentumfilm), Euromix Gardens.

Legjobb ajánlólevélként azonban az Andrei Şerban mellett végzett rendezőaszisztensi munkái állnak: Henrik Ibsen: Hedda Gabler (Kolozsvári Állami Magyar Színház, 2012), Jean-Philippe Rameau: A gáláns indiák, Euripidész: Trójai nők (A Jászvásári Román Opera, 2013).

2012 nyarán részt vett a Mogoşoaia-n megrendezett „Andrei Şerban” Akadémia-karavánon, ahol a rendezvényről készített filmet.

Carmencita Brojboiu díszlet és jelmeztervező a Kolozsvári Állami Magyar Színháznál. Számos nemzeti és nemzetközi grafikai kiállításon tekinthette meg munkáit a közönség. Kreativitását és alkotói készségét dícsérik ugyanakkor számos híres rendező darabjaiban megjelenő díszletei és jelmezei. Munkái kiegészítik, árnyalják és keretet adnak a rendezők műveinek. Tehetségét számos fesztivál és színházi gála kitüntetéssel és felterjesztéssel díjazta.

Számos rendezővel dolgozott együtt, többek között: Mona Chirilă előadásaiban (N.V. Gogol: Háztűznéző, F.G. Lorca: Vérnász, Goldoni: Velencei terecske, Éjszakák az ezeregyből.) Tompa Gáborral való közreműködése során számos díjnyertes előadásnak tervezte díszletét és jelmezeit (Euripidész nyomán: Médeia körök – a szerbiai Uzice Nemzeti Színház Fesztivál legjobb jelmezekért járó díja), S. Mrozek: Ház a határon, Visky András: Tanítványok („Vlad Mugur” díj a jelmez- és díszlettervezésért), I.L. Caragiale: Az elveszett levél,  H. Müller: Kvartett, E. Ionesco: Jagues avagy a behódolás (a temesvári Román Dráma Fesztivál legjobb jelmez- és díszlettervezőnek járó díja), E. Ionesco: Rinocéroszok (prágai Nemzeti Színház), Visky András: Hosszú Péntek,  A.P. Csehov: Három nővér, W. Shakespeare: III. Richárd, Visky András: Alkoholisták, Georg Büchner : Leonce és Léna (jelölés a legjobb jelmeztervezőnek járó Színház Kritikusok Díjára, illetve UNITER-jelölés a 2009-es év legjobb díszlettervéért és jelmeztervéért járó díjra).

Andrei Şerban rendezővel hosszú évek óta együttműködik, amelynek eredménye számos sikeres előadás: A.P. Csehov: Ványa bácsi (UNITER-jelölés a 2007-es év legjobb díszlet- és jelmeztervezőnek járó díjára, illetve jelölés oroszországi Arany Maszk díjra szintén a Ványa bácsi szentpétervári Alexandrinski Színházban rendezett verziójának jelmezeiért és díszletéért),  Ingmar Bergman: Suttogások és sikolyok,  A.P. Csehov: Ivanov, Henrik Ibsen: Hedda Gabler valamint, Jean-Philippe Rameau: A gáláns indiák (opera és balettelőadás).
Györgyjakab Enikő a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze. 2013-ban az UNITER a legjobb mellékszereplő kategóriában jelölte az Andrei Şerban által rendezett Hedda Gabler című előadásban Thea Elvsted figurájának megformálásáért. Szintén kiemelkedő alakítása Jelena Andrejevna szerepe, a több éve műsoron lévő, ugyancsak Andrei Şerban által rendezett Ványa Bácsi című előadásban. Számos elismert rendezővel dolgozott együtt így:

Silviu Purcărete rendezővel:  G. Puccini: Gianni Schicchi (Ciesca III).

Mihai Măniuţiu rendezővel: Énekek Éneke (Szulamita-Szophia), G. Büchner: Danton halála (Lucille), W. Shakespeare Othello (Desdemona) (a Sepsiszentgyörgyi M Stúdió előadásában).

Tompa Gábor rendezővel:  Visky  András : Hosszú péntek (a lány), W. Shakespeare: III. Richárd (Lady Anne), A.P. Csehov : Három nővér (Natalia Ivanovna), Visky András: A meg nem született (a lány), G. Büchner: Leonce és Léna (Léna),  Romok igaz menedék (mozgásszínházi előadás).

Robert Woodruff rendezővel: Vinterberg-Rukov-Hansen: Születésnap (Pia)

Robert Raponja rendezővel: Marin Držić: Dundo Maroje  (Pera)

Alain Timar rendezővel: A. Jarry: Übü király ( Übü mama).

Több mozgásszínházi előadásban játszott a sepsiszentgyörgyi M Studióval közreműködésben: W. Shakespeare: Hamlet  (Ophelia), G. Büchner: Woyczeck (Dokk- Marie), A. Miller : Salem-i boszorkányok (Abigail Williams).

Romina Boldaşu a bukaresti „Spiru Haret” egyetem végzőse, mesteri tanulmányait a londoni East 15 Színművészeti Egyetemen végezte.

Kitűnő mozgástechnikájának és a tánc, a zsonglőrködés, az akrobatika, a pantomim, a bohóckodás és hegedűhöz való tehetségének köszönhetően már az egyetemi évei alatt külöböző szerepekhez juttatták, így a bukaresti Masca Színház Mihai Mălaimare csoportjában is (2009).

Londoni mesterképzése ideje alatt saját produkcióval lép a közönség elé, melynek címe: Rhapsody in two parts, written by a lady.  Ugyanakkor több darabban is közreműködik: A Mouthful of Birds Monique Wilson rendezésében, McBeth Joanne Howarth rendezésében (amelyet a londoni Globe Színházban mutattak be), A dream play, 21 Limbs társulattal, Francesca Castelbuono rendezésében (Hoxton Hall, London), Blue Beard Babes, 6, 7, 8 színházi társulat táncszínházi előadásában, Fana Cioban és Carita Liljendal rendezésében (The Cookpit Színház).

A mesteri képzés befejeztével Kleopátra szerepében lépett színpadra Gavin McAlinden rendezésében bemutatott Pentecost előadásban, amelyet a Charm Offensive színtársulat mutatott be a St. Leonard Sgoreditch templomban.

A fiatal színésznő Andrei Şerban rendezésében Jászvásáron bemutatott Euripidész: Trójai nők című előadásában trójai nő szerepében tűnt fel.

Elena Ivanca a Kolozsvári Nemzeti Színház művésze, akit a mangaliai Fiatal Színészek „Hop” gáláján bemutatott Tudor Muşatescu: Vallomás című előadásban Ţuşca Vilmoş szerepét játszva fedezett fel Vlad Mugur rendező.

Vlad Mugur rendezővel W. Shakespeare: Hamlet című darabjában dolgozott együtt, melyben Gertrúdot alakította. Mihai Măniuţiu rendező több darabjában szerepet kapott: G. Naum: Exact în acelaşi timp (Robert/Luiza), Banchetul sau Calea spre Momfa, Euripidész: Alkésztisz (Első szolga).

További szerepei: Radu Afrim rendezésében: Matei Vişniec: Párizsi manzárd, kilátás a halálra, Alexandru Dabija rendezésében: H. Boicev: Az ezredes és a madarak (Mata Hari). Mona Chirilă renmdezésében: Carlo Goldoni: Két úr szolgája (Smeraldina). Matei Vişniec: Vásár (a kis Bernadette) Gellu Naum: Zenobia (Tanti Linica/Gerda), I.L. Caragiale: Farsang (Miţa Baston), Cristian Hadji-Culea rendezésében: Teodor Mazilu: Ezek a képmutató bolondok (Silvia), Neil Simon: Furcsa pár (Sylvie). Cătălina Buzoianu, akivel a színésznő egy Csehov-workshopon ismerkedett össze, rábízta a főszerepet (Irene) Henrik Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk című darabjában. Tompa Gáborral való közreműködései: Shakespeare: Lear Király (Regan), E. Ionesco: A kopasz énekesnő.

2008-ban a Kolozsvári Rádió Stúdió a művészeteknek szentelt munkáját díjazza. Doktori kutatásai keretében a színházi előadás gesztusait kutatja.