Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválja –Díszvendég a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiválja –Díszvendég a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház

Idén nyáron immár 36. alkalommal rendezik meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját.  Június 21. és 29. között Kisvárda lesz az ország színházi fővárosa, ahol 26 előadás – közülük 17 versenyben – várja a színház szerelmeseit.

Az esemény díszvendége a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, amely idén ünnepli megalapításának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból fotókiállítás és dokumentumfilm vetítés is gazdagítja a programot.

A szakmai zsűri tagjai lesznek: Elek Tibor irodalomtörténész, Lőkös Ildikó dramaturg, Nagy Katica színművésznő, Pataki András rendező és Tapasztó Ernő színész-rendező.

A versenyprogram összeállítója Balogh Tibor, aki immár kilencedik éve művészeti tanácsadója a fesztiválnak. Az ő szakmai tapasztalatának köszönhetően rendre változatos, minden közönségréteget megszólítani képes, ugyanakkor karakteres fesztiválok születnek. Balogh Tibor kiemelte, hogy az idei fesztivál szellemi ívének három pillére lesz. Az első a háborúsejtelem. Nyitányaként, Gogol Háztűznézőjének beregszászi előadásában – a férfi társulati tagok távollétében – a férfiszerepeket nők játsszák. A témakörben a zárszó a Térszínházé: az ő morbid humorral komponált Svejkjük, más formanyelven,szintúgy a háború abszurditására mutat rá. A második pillér stílustörténetet idéz. Az előző század 70-es évei átmeneti állapot emlékét idézik. A kor kiváló színpadi szerzői – mások mellett Csurka István, Görgey Gábor és Spiró György – ugyan a szocialista embereszmény ábrázolására kapták a megbízást, de már nem tiltották be minden művüket, ha a valóság színéhez hozzá mutatták annak a fonákját. A harmadik fesztiváltartópillér a jövőé: fiatal rendezők keze alatt, fiatal színésztehetségek mutatkoznak be a versenyműsor folyamában.

A seregszemle ünnepi eseményei közül kiemelkedik Farkas Ibolya színművész 85. születésnapja és színészi pályájának 65 éves jubileuma. A művésznő tiszteletére műsorra tűzik Tatár Rózsa Ady és Adél című monodrámáját, a marosvásárhelyi Spectrum Színház előadásában.

A fesztivál ideje alatt bemutatják Nagy B. Sándornak Nemes Levente színművésszel, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egykori igazgatójával készített beszélgetőkönyvét. Levetítik továbbá a Semmelweis című filmet, amit közönségtalálkozó követ.

A 36. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja számos értékes és népszerű produkcióval várja a régi és új látogatókat egyaránt.

A Magyar Színházak 36. Kisvárdai Fesztiváljának versenyprogramja:

Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ, Színházterem

Június 21. péntek, 18.00

Füst Milán: Máli néni

A kassai Thália Színház és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház koprodukciója

r.: Czajlik József

„Az ember, ha meg van halva, még rosszabb, mintha nincs meghalva” – mondja Máli néni megfellebbezhetetlen bölcsességtudattal, de sajátosan emelkedett kinyilatkoztatásai egyáltalán nem gátolják meg abban, hogy mindenhol ott teremjen és mindent elintézzen a környezetében, még azt is, amit nem kellene. Az 1930-as években Füst Milán vérbő vígjátékot írt a szépséges Margit kisasszonyról, az őt ostromló ősz halántékú vezérigazgatóról, annak idegtépően szerelmes, gyermeteg Alfonz fiáról, valamint lányáról, a titokzatos Tildáról. Szerepel továbbá a történetben egy rejtélyes kisfiú, akinek talán három anyja van, talán egy sincs; Horváth úr az epekedő könyvelő; a mindenütt hallgatózó Novák bácsi, és ennek felesége, az egykor szebb napokat látott Máli néni. A darab szinte azt sugallja: az élet már nem is álom, inkább őrület. De – vígjátékról lévén szó – szeretni való őrület…

Június 22. szombat, 17.00

MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG

Gogol: Háztűznéző

A budapesti Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciója

r.: Vidnyánszky Attila

A háztűznéző a leánynak és hozzátartozóinak látogatása a leendő vőlegény házánál. Akkor volt rá szükség, ha a legény anyagi viszonyai nem voltak ismertek a leányos család előtt. Nemegyszer előfordult megtévesztési kísérlet ilyenkor: a legény családja mások vagyonát, kölcsönkért ingóságait mint sajátját mutatta be, akadt is ebből elég bonyodalom. Gogol ismert darabjában a házasodni készülő ifjú  vívódásainak és a párválasztással járó gyötrelmeinek lehetünk tanúi. A humorral átitatott pillanatokat és jellemeket látva nevetve ismerhetünk rá a színpadon az ember titkos félelmeire, vágyaira, kétségbeesett erőlködéseire, hogy végül – egyfajta összegzésképpen – mi is átéljük a felismerést: „Köszönöm, pajtás. Csak most tudtam meg végre-valahára, mi is az élet.” A titkosat felülíró, valóságos félelem a háború Ukrajnában, ami miatt – kényszerűségből – a férfi szerepeket is a beregszászi társulat hölgytagjai játsszák.

Június 23. vasárnap, 18.00

Darvas Benedek – Pintér Béla: Parasztopera

Tomcsa Sándor Színház, Székelyudvarhely

rendező és koreográfus: Györfi Csaba m.v.

Pintér Béla Parasztoperájának lényege nagyon is ősi. A sorsot boncolgató történet a görög tragédiák hangulatvilágát idézi, vagyis: szinte biztos, hogy egy múltbeli tett a sorsunk alakítójává válik. Az előadás egy nagy nap, egy esküvő története, amely az emberi lényt szánalmasan vicces és tragikus voltában ábrázolja. Egyszerre szép, csúnya, felemelő, megalázó. Komikus és tragikus. Tragikomikus. A koreográfus-rendező megvalósításában, lírai szerelem- és haláltánc.

Június 24. hétfő, 18.00

Spiró György: Árpád-ház

Kosztolányi Dezső Színház, Szabadka

r.: Keszég László

Hat színész harminc szerepben, ötven év száz percben. Rendhagyó történelemóra Könyves Kálmán trónra lépésétől Második Géza megkoronázásáig. Árpád-háziak a kisvárdai Művelődési Központban. Brutálisak és könyörtelenek, ha valamit mondanak, az úgy van, nem gondolkodnak tovább – vallja a rendező, avagy: a historikusok akkor is hazudnak, ha nem kérik erre őket külön. Bukástól félni nem kell, jó lesz! Ha tudni akarod, hogy vadászott-e II. Béla vakon, gyere!

Június 25. kedd, 17.30

Peter Shaffer: Amadeus

Csíki Játékszín, Csíkszereda

r.: Aljendro Durán

Mozart és Salieri, a törékeny tehetség és az elszánt középszer harca sokakat megihletett már. Antonio Salieri II. József császár udvarának elismert zeneszerzője, aki buzgón hiszi, hogy ő Isten pártfogoltja, műveiből pedig egyenesen az Úr hangja szól. Egészen addig, míg fel nem bukkan Bécsben Wolfgang Amadeus Mozart, a pimasz, nagyszájú virtuóz. A fiatal zseni dallamaihoz képest Salieri zenéje kényelmesen, átlagosan és konvencionálisan visszhangzik, ráadásul Isten még azzal is bünteti, hogy az egész világon ő az egyetlen, aki ezt a páratlan és forradalmi tehetséget felismeri és valóban értékelni tudja. És Salieri háborúba kezd az Úrral, méghozzá választott Teremtményén, az Amadeus nevű Mozarton keresztül. Hölgyeim és uraim, íme, az utolsó Salieri-mű, amelynek címe: Mozart halála, avagy tényleg én tettem? Ajánlva az utókornak.

Június 27. csütörtök, 17.30

Oleg & Vlagyimir Presznyakov: Csónak, avagy előttünk az özönvíz

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat

r.: Bocsárdi László

Az előadás, miközben megidézi a bibliai Noé történetét, egyúttal a modern társadalom látleletét is adja. A világvége küszöbén egyensúlyozó emberiség hétköznapi fontoskodásainak abszurditását tárja elénk, fanyar humorral, és olyan kérdésekkel szembesít minket, amik alól nem tudjuk kivonni magunkat: mit áldozunk fel jól megszokott kényelmünkért a mindent elsöprő vízözön árnyékában? Meddig vagyunk hajlandóak elmenni, hogy a saját igazunknak érvényt szerezzünk? Mi kell ahhoz, hogy felelősséget vállaljunk szellemi és spirituális fejlődésünkért, a minket körülvevő világért, és egyáltalán a jövőnkért? A főszereplő, Jon útkeresését, családjával, önmagával és a társadalommal vívott harcainak keserédes jeleneteit követhetjük nyomon, melynek végén talán valódi Noé válhat belőle… Vagy mégsem?

Június 28. péntek, 17.30

Molière: Tartuffe

Szabadkai Népszínház Magyar Társulat

r.: Ricz Ármin

Orgon Pernelle teljesen megváltozott. Korábban mindenki úgy ismerte, mint tisztes családapát és ideális honpolgárt, aki fülig lojális királyához, és megpróbál nem belekeveredni semmilyen politikai ügybe. Senki sem vonta kétségbe, hogy oda van lányáért, fiáért és újdonsült feleségéért. Ám egy napon egy karizmatikus, megnyerően magabiztos férfi társaságában érkezik haza a vasárnapi istentiszteletről. Tartuffe rövid időn belül teljesen átformálja gondolkodását és az emberi kapcsolatokról alkotott képét. Bár Orgon meggyőződése, hogy a tiszta és sallangmentes élet felé vezeti őket, Tartuffe jelenlétében a kívülről mintaszerűnek látszó polgári család láthatatlan feszültségei mind inkább elviselhetetlenné nőnek. Úgy tűnik, hogy a családfő észhez térítése csak súlyos áldozatok árán lehetséges, melyek után már semmi sem lesz olyan, mint volt.

Zsinagóga

Június 22. szombat, 22.00

T. Pataky László – Györfi Csaba: Kit szerettél, Madách?

Bekecs Táncszínház, Nyárádszereda

rendező és koreográfus: Györfi Csaba

Örök, szinte mindennapi téma: anyós és meny ellentéte, ellenségessége és a köztük őrlődő, mindkettőt szerető férfi tehetetlen fájdalma. Madách Imre, a magyar irodalom világhírű büszkesége az életét és műveit meghatározó asszonyok, Majtényi Anna és Fráter Erzsébet szorításában élt. Miközben az anyós és a meny alapjaiban és apró részleteiben is teljesen különböző világa harcol egymással, közöttük a szelíd, az alkotásnak élő író felőrlődik. Csatáikat az író szeretetének kizárólagos birtoklásáért vívják. Mindkét nő tisztán szeretne az Úr elé állni, számot vetnek eddigi életükkel, keresik a megnyugvást. Az előadás szereplői életük meghatározó eseményeit, tetteik mozgató rugóit, legbensőbb gondolataikat, érzéseiket tárják fel és megidézik a már halott Madách Imrét. Táncmozdulatok közül előbukkanó szavak.

Június 23. vasárnap, 21.00

Molière: A mizantróp

Figura Stúdió Színház, Gyergyószentmiklós

r.: Visky Andrej

Az utóbbi időben Jennifer lakásán hemzseg a filmes világ krémje. Miközben a nappaliban pezseg az élet, Alceste-nél kezd betelni a pohár. Emberségesek tudunk-e maradni egy látszatot ünneplő környezetben? Igazunk van-e még, ha elmegyünk a végletekig az igazságunkért? Két idézet az előadás elé: „Egy őrült világban csak az őrültek normálisak.” – Akira Kurosawa, Ran (1986). „Őrület azt gondolni, hogy amit látunk az maga a valóság.” – ismeretlen forrás.

Június 24. hétfő, 21.00

Selmeczi Bea: Három és fél nővér

Ferencvárosi Pinceszínház

r.: Telihay Péter

Mi történik a három nővérrel, miután Csehov darabja véget ér? Eljutnak valaha Moszkvába?
És mi lesz Natasával? Olga, Mása, Irina és Natasa a ’10-es évek káoszában. Olga, Mása, Irina és Natasa a ’60-as évek összezártságában. Olga, Mása, Irina és Natasa a kétezres évek elejének kifordult világában. Életművésznők a teljes 20. században. Selmeczi Bea újrateremti a három és fél nővér életét Csehov, Petrusevszkaja, Ulickaja és Szvetlana Alekszijevics alapján. A gondolatkísérletet Telihay Péter viszi színre, akinek a nevéhez már számtalan Csehov-rendezés fűződik.

Június 25. kedd, 21.00

Görgey Gábor: Handabasa, avagy a fátyol titkai

Zentai Magyar Kamaraszínház

r.: László Sándor

Unatkozó urak hódításban kelnek versenyre, ám az elcsábítandó hölgy alaposan megleckézteti őket. Az 1834-ben született Fátyol titkai Vörösmarty Mihály egyetlen vígjátéka, Görgey Gábor 1968-ban írta át zenés darabbá. Az előadás kétórányi felhőtlen szórakozást nyújt a kikapcsolódni vágyók, de a vájt fülű színházlátogatók számára is.

Június 26. szerda, 17.30

Martin McDonagh: A kripli 

Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

r.: Bélai Marcel m.v.

Egy nap Billy megtudja, hogy a szomszédos szigeten amerikai filmet forgatnak. Ráveszi a stábot, hogy vigyék magukkal Hollywoodba, ahol talán híres filmcsillag válhat belőle. De vajon sikerül-e maga mögött hagynia szülőföldjét, ahol a remény és a hit csak megbolygatják a mindennapi bizarr rendet? A kripli Martin McDonagh világhírű drámaíró darabja. A történet az 1930-as évek Írországában játszódik, egy eldugott kis szigeten, ahová a külvilág hírei csak nagy ritkán, vagy sohasem jutnak el. Még arról sem tudnak, hogy Németországban egy furcsa bajszú kerül hatalomra. A maroknyi közösség tagjai mániákus alakok, megszállott piszkálódásaikkal már-már az őrületbe kergetik egymást, közösségüket mégis különös, egymás iránti ragaszkodás tartja össze. Ettől a látszólag feloldhatatlan ellentmondástól válik McDonagh műve valódi fekete komédiává.

Június 27. csütörtök, 15.30

Csurka István: Megmaradni

Udvari Kamaraszínház

r.: Andrási Attila

Megtartható-e a magyarság, a magyar identitás, megőrizhető-e a magyar kultúra Erdély sajátságos történelmi helyzetében? Erre keresik a választ a szereplők: a magyar értékeket őrző múzeum atyja, Harisnyás Márton, a magyar orvos és a Harisnyás család többi, először menekülni akaró, majd mégis maradó tagja, akik egyszer csak egy politikai gyilkosság kellős közepén találják magukat. Sikerül-e ilyen körülmények között megmaradni a 80-as évek Erdélyében? Sikerült-e ilyen körülmények között megmaradni?

Június 28. péntek, 21.00

Švejk (Jaroslav Hasek műve nyomán)

Térszínház

r.: Kaj Ádám

Hašek klasszikusa talán a legismertebb és legnépszerűbb cseh irodalmi mű Magyarországon, és éppen emiatt hajlamosak is vagyunk romantizálni annak groteszkbe hajló főhősét. Hovatovább sokan a cseh nemzet egészével azonosítják a švejki lelket, miközben a csehek egyszerre büszkék erre a hagyományra, de szégyellik is azt. Ahogy a csehekre, úgy ránk is igaz a művel kapcsolatos, kissé skizofrén viszony. Az előadás ezt a kettősséget szeretné megőrizni úgy, hogy közben nem sérül a mű alaphumora. Švejk történelmi bolyongása éppen ezért apropó lehet saját közép-európaiságunk felülvizsgálatára is.

Refi Színpad (szabadtéri)

Június 21. péntek, 20.30

Kálmán Imre: Csárdáskirálynő

Szigligeti Színház, Nagyvárad

r.: Novák Eszter

A Csárdáskirálynő világa a századelő miliője, amely a budapesti mulatók népszerűségének csúcsideje volt, ugyanakkor a nagyváradi magyar színházi és kulturális élet és az ottani szecessziós építészet virágkora is ezekre az évekre tehető. A nagyszabású produkcióban a Nagyvárad Táncegyüttes teljes létszámban színpadra lép tánckarként, az énekkart a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szaka alkotja, Kálmán Imre korszakokon átívelő zenéjét pedig 16 tagú zenekar játssza.

Június 26. szerda, 20.30

Móricz Zsigmond: Úri muri

Komáromi Jókai Színház

r.: Bagó Bertalan m.v.

Az Úri muri 1928-ban jelent meg először könyvalakban. Ezzel párhuzamosan már műsorára is tűzte a Vígszínház, a végét azonban átíratta, happy end-re változtatta a szerzővel. (Vígjáték hét képben – állt a Somlay Artúr, Simonyi Mária és Somogyi Erzsi nevével fémjelzett ősbemutató plakátján.) „Na, hálistennek, most aztán végleg megbukott a darab” – írta néhány nappal a premier után Móricz, aki úgy látta, a kikényszerített beavatkozás operettet csinált a művéből. 1942-ben aztán újra elővette és eredeti elgondolása szellemében formálta át a színpadi változatot: Szakhmáry Zoltán története csak tűzben érhet véget.

Június 27. csütörtök, 21.00

Urbán András: Történt egyszer Újvidéken

Újvidéki Színház

r.: Urbán András

Kisebbségi extravaganza sok zenével, tánccal, szellemekkel és indiánokkal. Egy színház születésnapi ünnepsége utáni kábulatban a színészek csetlenek-botlanak az üres (?) színházépületben. A sötétből fel-felmerülnek régi idők dalai, régi idők prostituáltjai, a múlt szellemei. Közben a közönség vagy itt van, vagy nincs, a színészek vagy játszanak egy előadást, vagy nem, az indiánok pedig… Történt egyszer Újvidéken. Mi történt? Az Újvidéki Színház.


A fesztivál szervezői bíznak abban, hogy a fenti, sokszínűen gazdag kínálatból minden korosztály – legyenek bár a fesztiválra érkező családok, illetve fiatalabb, vagy örökifjú baráti társaságok – megtalálja a hozzá közel álló, derűre hangoló vagy éppen közös gondolkodásra ösztönző előadásokat.

További információért és jegyvásárlásért látogasson el a fesztivál hivatalos honlapjára: www.kisvarda.szinhaz.hu
Blog: https://kisvardaifesztival.blogspot.com/

Jegyrendelés: info.kvmh@gmail.com
Jegyvásárlás: 2024. május 14-től a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ jegypénztárában (4600 Kisvárda, Flórián tér 20.)