Legyél te a 2024/4. lapszámunk drámaszerzője! – pályázati felhívás kortárs drámaszöveg írására

Legyél te a 2024/4. lapszámunk drámaszerzője! – pályázati felhívás kortárs drámaszöveg írására

A Játéktér folyóirat és a Havi Dráma SzatmárOn pályázatot hirdet még meg nem jelent, színpadon bemutatásra nem került drámaszövegek írására és beküldésére. 

A nyertes pályamű publikációs lehetőséget kap a folyóirat 2024/4. lapszámában, illetve felolvasószínházi bemutató is lehet belőle a Havi Dráma SzatmárOn sorozatban. 

A pályázaton részt vehet bármely magánszemély, műfaji megkötés nélkül. Mivel az idei 4. lapszám témája a klasszikus és horizontális színházi alkotói-szervezeti modellek, ezért előnyt élveznek azok az alkotások, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak az adott lapszám tematikájához. 

A pályamű kizárólag a szerző saját alkotása, szellemi terméke lehet, illetve a szerző beleegyezik, hogy nyertes drámaszöveg esetén a publikáció kizárólagos joga a Játéktér folyóiratot illeti meg az elbírálástól számított két éven keresztül. 

Leadási határidő: 2024. szeptember 15. 
Felolvasószínházi bemutató: a 2024/2025-ös évadban várható Szatmárnémetiben
Terjedelem: min. 10 000 leütés – max. 50 000 leütés
E-mailcím: jatekter.editorial@gmail.com


A Játéktér 2024/4. lapszáma tematikájáról bővebben:
Klasszikus és horizontális színházi alkotói-szervezeti modellek

A rendező szerepkörének kiemelkedésével, illetve a polgári-irodalmi színház szerkezetének megszilárdulásával párhuzamosan a huszadik század színháztörténetét végigkísérik a kollaboratív, horizontális alkotói felállások alapján létrehozott színházi kísérletek. Míg az előbbi színháztípusról és szervezeti modellről az elmélet és gyakorlat alapján is terjedelmes szaktudás halmozódott fel, a közösségi alkotás módjairól – bár ezeket hajlamosak vagyunk közvetlenül adottnak, egyértelműnek tételezni – kevesebb módszertani, szervezeti, elméleti tudás áll rendelkezésre. Lapszámunk tematikus fókusza olyan kérdésekre irányul, hogy miként is működik a közösségi alkotás; milyen egyezségek és konszenzusok segítik a döntési folyamatokat, illetve szabályozzák a felelősségvállalás és számonkérés mechanizmusait, és ezek a kreativitás milyen új módozatainak adnak teret. Az előadóművészetben, párhuzamosan a rendező szerepkörének átalakulásával, új elnevezések felbukkanását figyelhetjük meg, amelyek a rendezés munkájára jelennek meg alternatívaként: ilyen fogalom a kurátorság, amely az alkotófolyamatot segítő, reflexív kísérésre helyezi a hangsúlyt.