László Beáta Lídia: A marosvásárhelyiek napja - Kisvárda, 2. nap

László Beáta Lídia: A marosvásárhelyiek napja – Kisvárda, 2. nap

Az első nap gyorsan kicsúszik a kezünk közül, máris az új előadásokra kíváncsi mindenki. A délelőtti hőségben a színház melletti sátrak alatt várakozunk. Sokan beszélgetnek és nevetnek, kisvárdai.lapokat olvasgatnak, blogot szerkesztenek. Kattan a fényképezőgép.

A második nap a marosvásárhelyieké a főszerep. Őket láthatjuk először a Művészetek Házában, aztán kint a Várszínpadon is. A Bányavakság tetszik a kisvárdai közönségnek. Sokan nagy reményekkel jöttek el ma este, mivel a tavalyi fesztiválon látott Bányavirág felejthetetlen élmény volt számukra. Elmondásaik szerint az idei produkciónak is sikerült ugyanazt a színvonalat hoznia.
„A részeg alak. A román rendőr. Az, amelyik olyan furcsán beszélt.” – a válasz kivétel nélkül ez volt. Bármelyik nézőhöz fordultam azzal, hogy ki volt a kedvenc színésze vagy karaktere, a Bányai Kelemen Barna által alakított Florint mondták: „jó humorú, tehetséges, csalafinta figura.” Részeget alakított múlt évben is. A közönség örül, hogy idén is megkapja a komikum-adagját. A rendőr figurája eleve „játék a játékban”, „szerep a szerepben”: a faluba érkező rendőr ugyanis gátlástalanul felvesz hamis szerepeket és kitalál történeteket – mindezeket, és ezeknek ironikus felhangjait is eljátssza Bányai Kelemen Barna. (Az előadásról éppen e szerzőnk ír a Játéktér 2013/ nyári lapszámában; többek között ezért is érdemes a mai lapbemutatóra eljönni – a szerk. megj.)

A Bányavakság zord realitásából egy másik térbe csöppenünk. A Két lengyel darab szürreális világ. A játéktér egy homokozó. Amint egyik homokszemről a másikra ugrik a szemem, jó érzés fog el. Természet-közeliség. Gyermekkor. Szabadság. Amikor a színpadra érkezünk Boros Csaba már játszik. A legelső néző belépése előtt átadta magát a játék varázsának. Bennünket néz, de talán egy egészen más világot lát, egy olyan világot, amelyben játékfigurák élnek, és Batman otthon érzi magát. Boros Csaba és Kovács Kati játéka dinamikus és hiteles, tudnak gyerekek lenni.
A Koronázás játéktere sokkal visszafogottabb és igencsak elrugaszkodik a valóságtól. Az alkotók leleményesen kapcsolták össze a két, egymástól független szöveget. Mintha Bénike nőne fel: éli az életét, de Batman továbbra sem hagyja magára, vele van mindig, a lelkiismeret, az igazság hangja a főszereplő fejében. Boros Csaba Batmanként megmutatja, hogy ő nem csak egy játékába belefeledkező kisfiút képes következetesen megjeleníteni, hanem egy gonosz, ironikus felnőtt karaktert is.
Kinda Szilárd meglepően hiteles a 30 éves Maciek szerepében. Megkeseredett, álmatag, felnőtt Bénike állt előttünk, aki nem talált rá idejében az igazi szerelemre, az álommunkahelyre. Ez a „felvonás” sokkal több szereplőt vonultat fel, itt árnyaltabbak a viszonyok és összetettebbek a jellemek.
A szomszédasszony, Kovács Nikolett játéka megdöbbentő. Egy fiatal, élettel teli lány a szerep kedvéért züllött, elsorvadt életet ölt magára. Sardar Tagirovsky magabiztosan mozog a színpadi térben, és a szűk látókörű, savanykásan konzervatív öreget testtartásában és hanglejtésében egyaránt hordozza. Ritziu Ilka-Krisztina két szerepet játszik: prostituáltból vedlik át a nézők szeme láttára Maciek kedvesévé. Nem a prostituált vetkőzik le, hanem a bájos szerető, maga Vénusz istennő.
Batman figurája az idők folyamán rátapadt jelentéseken túl most tovább gazdagodik Bocsárdi László két egyfelvonásosában. Először az élettelen játékfigura Bénike képzeletében kel életre: látjuk, hogy ez a sötét műanyagforma milyen mélységeket mozgat meg ebben a kisfiúban. Batman, a rezzenetlen kis báb színpadi jelenléte felnagyítja, még hangsúlyosabbá teszi a gyerek kifogyhatatlan energiakészletét. A második részben Maciek fejébe betolakodott ösztön-én viszont annál tapintatlanabb, szókimondóbb. Itt Maciek tehetetlensége ölt még emberi léptéknél is nagyobb méreteket a Batman figura szabadságához képest. Ennek ellenére a befogadó mindvégig abban a tévhitben van, hogy ők elválaszthatatlanok, csak ebben a szimbiózisban létezhetnek. De nem így történik. Az előadás utolsó pillanatában Batman távozik. Maciek a jófiú marad, akire a szomszédok felnézhetnek. Nem okoz csalódást. Batman hagyatéka: életünk összefoldozhatatlan cafatai.