Kurázsi-bemutató a Tamási Áron Színházban

Kurázsi-bemutató a Tamási Áron Színházban

Hegymegi Máté rendezésében az évad utolsó előadásának bemutatójára készül a Tamási Áron Színház, Bertolt Brecht világhírű darabját Kurázsi és gyerekei címmel először tűzte műsorára a sepsiszentgyörgyi társulat. A bemutató előadásokra június 28- és 29-én, pénteken és szombaton este 19 órától kerül sor a színház Kamaratermében.

Egy kocsi, három gyerek és egy anya. Kurázsi és gyerekei. Át kell hajtaniuk a háborún: csatatereken, táborokon, frontvonalakon, kifosztott, lepusztult vidékeken. A háborúból élnek. A kocsi az otthon, az üzlet, az egyetlen vagyontárgy, a vándorlás motívuma, a jelenetek állandó eleme, az országúti élet valóságos és szimbolikus színhelye. Kurázsi pedig kemény üzletasszony, a csatamezők hiénája, a túlélési ösztön hajtotta, leleményes figura. Másokat és önmagát megsemmisítve, mit sem tanulva az egymást követő katasztrófákból száguld végig a 12 jelenetből álló roadmovie-n, Paul Dessau songjaival kísérve.

Az európai és globális politikai helyzet tükrében rendkívül aktuális ma Brechtnek ez a harmincéves háborúról szóló darabja, de a rendező elsődleges célja nem a háborúellenes állásfoglalás, inkább időtlennek és általános érvényűnek tekinti a darab által felvetett kérdéseket, a mindenkori ember hétköznapi harcait járja körül az előadás által. Inkább általánosságban vizsgálja, hogy hogyan lehet túlélni egy kiszolgáltatott helyzetben, hogy érdekből hogyan kerülhetünk lehetetlen állapotokba, hogy döntéseink, állásfoglalásaink, vállalásaink vagy elhallgatásaink milyen következményekkel járhatnak az életünk és környezetünk szempontjából. Hogy érdekeink hogyan befolyásolják az elveinket, mit miért és milyen áron áldozhatunk fel, hogy az áldozatvállalások és kompromisszumok között hogyan lehet jól kijönni abból a helyzetből, amibe belevágott az ember, vagy amibe a körülmények belekényszerítették.

Amint próbakezdéskor a rendező elmondta, sokat gondolkodott azon, hogy a Barbárok című Móricz-adaptáció és két további zenés előadás – Jógyerekek képeskönyve és Gyévuska – után mi legyen a következő sepsiszentgyörgyi rendezése, és végül olyan darabot választott, melynek színpadra állításánál elsősorban nem a forma dominál, inkább mély és sokrétű gondolati tartalmak, viszonyrendszerek kibontása, elemzése. A szereposztás összeállításánál elsősorban arra törekedett, hogy olyan színészek kerülhessenek előtérbe, akik a korábbi előadásaiban kisebb szerepeket alakítottak. Szerinte nagyszerű ez a társulat, bármilyen szereposztást megbír, és az inkább férfiszerepeken alapuló korábbi munkái után ebben a történetben hangsúlyosabbak a női szereplők.

Az előadás elkészítésében a rendező munkatársai voltak: Garai Judit (dramaturg), Pető Kata (jelmeztervező), Markó Zsolt (világítástervező), Kónya-Ütő Bence (zenei vezető), Szőcs Botond (zongorista), Veress Albert (dobos), Veres Bartha Edit (ügyelő) és Dobra Mária Magdolna (súgó). Szereplők: Pál Ferenczi Gyöngyi, Korodi Janka, Kónya-Ütő Bence, Vass Zsuzsanna, Erdei Gábor, Kolcsár József, Szalma Hajnalka, Gajzágó Zsuzsa, Pálffy Tibor, Pignitzky Gellért, Varsányi Szabolcs, Veress Albert és Szőcs Botond.