Kocsis Tünde: Látni és láttatni. Az országos romániai magyar diákszínjátszó fesztivál színpada

Fotó: Szász Zoltán

Immár a XIX. PArtium DIákszínjátszó Fesztiválra került sor október 27-29. között Szilágycsehben. Amióta megszűnt az Országos Diákszínjátszó Fesztivál[1], a PADIF minősül az egyetlen, magyar diákoknak rendezett, a minisztérium által elismert és támogatott versenyfesztiválnak.

Az országos diákszínjátszó fesztiválon két nap alatt 16 versenyben levő csoport, és 4 magyarországi vendégtársulat mutatta be előadását. A 6 tagú bíráló bizottság, amelynek én is tagja lehettem, díjakkal és oklevelekkel tüntette ki a versenyzőket. Most már elárulhatom, hogy nagyon kevés pontkülönbségen múlott, hogy ki kapott díjat és ki dicsérő oklevelet, hiszen mindegyik társulat arról tanúskodott, hogy nem csak látják a világban, környezetükben levő bajokat, és az emberekben levő hibákat, hanem felnagyítva, humorosan, mégis komolyan, következetesen és hitelesen közvetíteni is tudják ezeket. Az előadások nagy része ősbemutató volt, számos esetben érződött: a diákok érzés- és gondolatvilága, kreativitása, ötletessége az alap, ehhez járulnak hozzá tudásukkal, meglátásaikkal a vezető-rendező tanárok, társulatvezetők.

A gimnáziumi osztályok között két román társulat is fellépett. A szilágycsehi Non Formal csoport előadása a színészek és rendező között kialakuló konfliktust tárta fel. A konstancai Hyperion csoport I. L. Caragiale Aljasság című monodrámájával mutatkozott be, eredményességüket a mondott szó ábrázolása csökkentette. Az Art Maszkura csoport Szamosardóról érkezett. Itt tegye a szívére a kezét, és pár percig legyen büszke magára, aki már hallott erről a Máramaros megyei faluról! Ez a kis magyar csapat saját ötlet alapján az iskolai szünet tartalmát aknázta ki; bemutatták, hogy ma mit tesznek a diákok a szünetben és mit tettek nagyszüleik, szüleik. Szép alakítások, jó csoportjáték jellemezte a „tiszteld az időseket és tanulj tőlük” üzentet közvetítő csoportot. A Fenegyerekek társulat Csikcsicsóról érkezett és a Maros és az Olt legendáját megidézve a környezetszennyezésre hívta fel a figyelmet. Az előadás egyik erőssége a szemét újrahasznosításán alapuló látványos jelmezfelvonultatás volt. A Szikra csoport a helyi, szilágycsehi közösséget képviselte. Előadásukban a lusta embert viccelték meg.

Tragikus komikusok. Romantika

Az ukrajnai határ melletti Kökényesdről érkeztek a Tragikus komikusok és Cziczó Attila Romantika című művét mutatták be, amelyben egy roma közösség szerelmi bonyodalmaiba láthatott bele a közönség. Az előadás amennyire az előítéletek ellen szólt, annyira meg is erősítette a sztereotípiákat, ám mindenképpen szórakoztató volt. A Gernyeszegi Kópék az állatok szemszögéből szólt hozzánk. A sok kis monológ az emberi cselekedetek veszélyére hívta fel a figyelmet, amelyek az állatok pusztulását eredményezik.

Gernyeszegi Kópék. Állatok és emberek

A szilágykrasznai Amarilla csoport Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyermek? szövegét dolgozta fel. Ki a hibás azért, hogy valaki olyan amilyen – a téma, vagy egyáltalán a vádaskodás, majdnem minden családban megvan, nem véletlen hát, hogy életszerű, hiteles helyzetek köszöntek vissza a színpadról. Az általános iskolai csoportok előadásaiban az volt tehát a legértékesebb, hogy minden csapat egy-egy probléma kapcsán saját véleményét kreatívan és élvezhetően, jobbnál jobb, egyedi megoldásokkal közvetítette.

Ködik. Koporsó volt a bölcsőm

A szombat a középiskolásoké volt, közülük elsőként a szilágycsehi Berekenye Színjátszó Csoport lépett fel Rettentő görög vitéz című előadásával. A szilágysági nyelvjárás fűszerével élő beszéd a Zalán Tibor-i humort gond nélkül közvetítette, a játék pedig sok ötletességről tanúskodott. Ez a mondat összesűríti az előadás egyik legfőbb tanulságát: „Többet ésszel mint a karddal, Rólad szól majd minden karddal.” A szatmárnémeti Ködik csoport nyúlt idén a legnehezebb témához: a Koporsó volt a bölcsőm című előadás (Mariano Lorente és Laila Ripoll A kék háromszög szövege alapján) a hitleri időket idézte. „Miért játszik? Mit gondolsz?! Azért, hogy életben maradjon…” „Nem annak lesz könnyebb a lelke, akinek megbocsátanak, hanem annak, aki megbocsát” – ilyen tartalmas mondatokat hallhatott a néző, és ez volt az az előadás, amelyben nagyon szép színházi pillanatokat teremtve kiemelt szerepet kapott az élő zene és ének.

Kőrösi Csoma Sándor Színpad. Jónás könyve

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Színpad is kihívást jelentő szöveghez nyúlt: Babits Mihály Jónás könyvét hozta Szilágycsehbe. Egyszerű, mégis látványos színpadképekben és jó alakításokban bővelkedett a Székelyföldről hozott előadás, mely – Babitsnak köszönhetően – számos tanulsággal is szolgált, mint például: „Aki  életét hazugságba veszti, a boldogságtól magát elrekeszti”. A marosvásárhelyi Refi Színpad Messze gurulhat az alma a fájától előadás témájában kissé felidézte a pénteki Kire ütött ez a gyermek? előadást, csak itt saját szövegre és improvizációs helyzetekre épült a játék. „A gyermekeink a saját lelki lenyomataink. Minden cselekedettel formáljuk őket. Mi vajon mivé, milyenné formáltuk őket?” – hangzott el egy szülőt alakító középiskolás ajkáról. A temesvári Bartók Diákszínpad a Kupidon nyilai címmel vidám életképsorozatot mutatott be. Az ugyancsak improvizációs jelenetekben gazdag előadás a közismert vagy egyedi csajozó, srácozó beszólásokban is gazdag volt. Szemelgessünk belőlük: „Nem én vagyok a legszebb srác, de csak én szólítottalak meg.” „Meghívhatlak egy italra, vagy inkább a pénzt kéred?” „Nézlek, és azon gondolkodom: tetszel már, vagy igyak még?” A szilágykrasznai Tinikomédiások Tamási Áron Énekes madár című művének egy rövidített, jópofa változatát mutatták be. Mondhatni ez volt az egyik legklasszikusabb előadás az idei PADIF-on. „Te ne taníts senkit a lázadásra, hanem magadat tanítsd a tisztességre!” – hangzott el. „Amíg lesz hű szerelem, legyőzi a jó a rosszat, mindig, ezután es” – foglalták össze a végén a lényeget.

Bartók Diákszínpad. Kupidon nyilai

Az érmelléki Nagykágyáról érkezett a NagySzakSzínTár Nóti Károly Lepsénynél még megvolt közismert, helyzetkomikumra építő színművét közvetítették. A poénok nagy része elcsattant, olyan is volt, amin maga a színész is somolygott. Az versenyben levő előadások sorát pedig a nagyváradi Létra zárta Hol vagy, Amarilla? című Lázár Ervin hangjátékokat feldolgozó produkciójával. A történetben az író félbehagyott írásainak szereplői fellázadtak beteljesületlen életük miatt. Végül minden megoldódott, de azért az előadás sok kérdést megválaszolatlanul hagyott. Nem nagy baj, vagyunk így ezzel máskor és máshol is.

Refi Színpad. Messze gurulhat az alma a fájától

A szilágycsehi rendezvényt a helyi társulat vendégei színesítették, olyan vendégek, akik az idők során barátok lettek és annak ellenére, hogy ezek a társulatok nem kaptak visszajelzést a bíráló bizottságtól, tudták, hogy az előadásuk nem marad hatástalan, a tapsok minősége és mennyisége, a barátságok megerősítése megannyi jutalom.

Pénteken a nyírbátori Lenszirom Színház Karinthy Frigyes Gellérthegyi álmok című előadását és a szarvasi Szivárvány Színjátszó Tehetségműhely Luther zenés életrajzi történetét mutatták be, míg szombaton a Sárospataki Református Gimnázium Kosztolányi Dezső Esti Kornél című előadása és a Békéscsabai Féling Színház Móricz Zsigmond Dinnyék előadása volt látható. A rendezvény ünnepi záróakkordját Bodea György szilágycsehi kémiatanár tartotta, a PADIF kitalálója és főszervezője, a helyi középiskolás csoport vezető-rendezője, aki a szilágycsehi diákszínjátszás 25 évéről és a PADIF 19 évéről tartott képes élménybeszámolót.

Létra. Hol vagy, Amarilla?

A bíráló bizottság tagjai − Zsehránszky István színikritikus, Kovács Zoltán szaktanácsos a Nemzeti Oktatási Minisztérium részéről, Rozs Rita Szilágy megyei tanfelügyelő, Bessenyei István színész, Bessenyei Gedő István dramaturg, színházigazgató, Láposi Réka színháztörténész, művészeti titkár és Kocsis Tünde drámapedagógus, irodalmi titkár − egyetértettek abban, hogy a 2017-es PADIF előadásai színvonalasak voltak. Számos csoport eddig soha be nem mutatott, egy-egy a − korosztályt, az élőhelyet vagy akár minden embert érintő − téma kapcsán saját szövegkönyvet használva szépen kibontott színjátékot mutatott be. A szamosardói Art Maszkurások oklevelet kaptak az előadás eredeti ötletéért, a szilágycsehi Szikra csoport és a konstancai Hyperion csoport pedig egy-egy színésze alakítási díjban részesült. A marosvásárhelyi Refi Színpad az ötletes kellék- és térhasznáaltért kapott oklevelet, szilágykrasznai Tinikomédisok csapata pedig a témaválasztásért, a népi élet sajátosságait bemutató előadásért érdemelt oklevelet. A zsűri a következő díjakat ítélte a versenyző csoportoknak.

Az erdélyi műkedvelő színjátszás híreit és a műkedvelő csoportok ismertetőit a megújult arculatú és megújuló tartalmakat kínáló eszinjatszo honlap és Facebook-oldal  szolgáltatja.