Isten pénze. Musical bemutató a Csíki Játékszínben

December 21-én a Bánk bán bemutató bérletesek számára, 30-án pedig óévbúcsúztató ünnepi előadásban, bérletszünetben mutatja be a Csíki Játékszín az Isten pénze című musicalt, Tolcsvay László, zeneszerző, Müller Péter, drámaíró és Müller Péter Sziámi, dalszövegíró közös művét.
A 200 éve született Charles Dickens Karácsonyi ének című kisregényéből írt musical főhőse a lelkileg sivárrá vált, idősödő milliomos, Ebenézer Scrooge. A történet időpontja Karácsony, illetve több karácsony is, hiszen hősünket halott üzlettársának szelleme ekkor látogatja meg és időutazásra invitálja életének korábbi szentestéire. Scrooge múltbéli karácsonyai filmként peregnek le szemei előtt és emlékeiben kalandozva eszébejut, hogy mennyivel gazdagabb volt, amikor még nem a pénz volt az egyetlen érték, amiért lelkesedni tudott.
A produkcióban a budapesti Operett Színház rendezője, Somogyi Szilárd vezényletével a csíkszeredai színház majd’ teljes társulata az ünnepi tartalmú és időzítésű előadás létrehozásán dolgozik. Színházunk számára kiemelten fontos vendég, Gyarmathy Ágnes díszlet-jelmeztervező vezetésével készül az előadás látványvilága. A produkció zenei vezetője Bene Zoltán, koreográfusa Horváth Gyula Antal.
Az Isten pénze történet arról, hogy megjavulhat-e egy elveszett lélek, mozgalmas, filmszerűen színrevitt, látványos táncokkal megelevenített időutazás, a Csíki Játékszín nagyszabású musicale minden generációnak.

TOLCSVAY László
zeneszerző

A hatvanas évek beat-generációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai után beatzenekarokban játszik, tizenhat évesen már dalokat komponál. A TOLCSVAY TRIO alapító tagja. Elsőként ötvözi a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. 1973-tól a FONOGRÁF együttes tagja és zeneszerzője, több, mint húsz lemezt készítenek együtt. 1973-ban komponálja Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.

Színpadi művei közül a legjelentősebbek a Doctor Herz (Müller Péterrel és Bródy Jánossal) című musical, melyet 1991-ben Angliában a manchesteri Royal Exchange Theatre-ben is bemutattak. Dickens Karácsonyi énekéből készült Isten Pénze, valamint a Mária evangéliuma (Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival) szintén a Madách Színházból indult diadalútjára, és Pozsonytól Németországon, Ausztrián és Svájcon át Olaszországon keresztül, Amerikáig örvendeztette meg az embereket. 1999 szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház Beszterce ostroma című daljátékát a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.

1989-ben Emerton-díjat, 1991-ben Erzsébet-díjat, 1994-ben Köztársasági keresztet, 1995-ben Erkel Ferenc-díjat kap munkássága elismeréséül. Eddig megjelent szólólemezei Várd ki az időt (1983), Kapcsolj át (1993), Fehér zaj (1998), T Monográf (2000). Szerzői lemeze : 12 Nő címmel 2002-ben jelent meg.

Művei: Magyar Mise (1987), Testamentom (1992), Rákóczi Fantázia (2003- Párizsi Magyar Intézet, 2004 – Római Magyar Akadémia, 2005 – Kassa, Brüsszel). A Győri Balett 1994-ben mutatta be Bábel című balettjét, 2002-ben ÖrökKörök címűt.

MÜLLER Péter
író

Dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. Pályáját 1955-ben a Madách Színházban rendezőasszisztensként kezdte, 1965-től dramaturg ugyanott. A magyar populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben az önmegvalósításban. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális célzatú művei mellett írói és drámaíró tevékenysége is meghatározó.

Drámái: Márta, Szemenszedett igazság, Dávid király, Lugosi, a vámpír árnyékában, A Vihar kapujában, Két marék aprópénz, Dr. Valaki, A halál fekete angyala, Szeressük egymást gyerekek!, Csillagos ház. Zenés színpadi művei: Búcsúelőadás, Szomorú vasárnap, Dr Hertz, Mária evangéliuma, Isten pénze, Beszterce ostroma.

Müller Péter Sziámi
dalszövegíró


Költő, énekes, rádiószerkesztő-riporter, cirkusz- és varietérendező, magyar–francia szakos tanár, majd film- és televízió-rendezői diplomát szerez a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A magyar alternatív kultúra egyik meghatározó egyéniségeként tartják számon. Müller Péter Sziámi szövegei, és zeneszerzőtársa, Gasner János sajátos, megkötésektől független zenéje alapozta meg zenekaruk, a Sziámi sikerét. Közös számaik, például Ha előrelátó csecsemő lettél volna, Nem bízhatsz senkiben, Kicsi, kicsiszolt kő a magyar alternatív zene jelentős darabjai. A Sziámi együttes megalakulása óta jó néhány tagcserén átesett, többször teljesen átalakult. A dalokat minden új felállás sajátos feldolgozásban játszotta és játssza, így a csapat stílusa állandó változásban van.
Müller Péter 1992-től a Sziget Kulturális Szervezőiroda Kft. tulajdonosa és kreatív igazgatója. 1993-ban Gerendai Károllyal megszervezte az első Diákszigetet, mely azóta Közép-Európa legnagyobb kulturális rendezvényévé vált. 1998-ban a Miskolci Nemzeti Színház Játékszínének művészeti vezetője volt, 2001-ben az akkor induló Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezető igazgatója lett, melynek a mai napig főtanácsadója. 2005-től a Magyar Állami Operaház stratégiai igazgatója. 2005-től kezdődően ötletgazdája és házigazdája a „Songwriters – ahol a dalok születnek” nevű rendezvénynek, mely a hazai alternatív zenészeknek kínál előadói fórumot.
Albumai: Az Isten álljon meg, Fogjad már meg!, A zene egyen meg, Egyszerű Teremtés, Illa-berek, Egy Vagy Egy Se, Tapasztalat, Olyan vagy!!!, Dervistánc, Belépek egy helyre, Mr Pornowsky előkerül, Testből testbe, Sürgős reinkarnáció, Ha…, Maraton, Demó Törökbálint, Antisztár, Mária evangéliuma.

SOMOGYI Szilárd
rendező

A szentesi gimnázium drámai tagozatán érettségizett, majd a veszprémi Petőfi Színházban játszott, miközben a Toldi Mária vezette Vasutas Musical Stúdióban szerzett képesítést. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező-szakán 2012-ben diplomázott.

Foglalkozik fordítással, dramatizálással, színészettel, énekléssel, rendezéssel, vagyis a színház valamennyi szegmense érdekli. Jelenleg a Budapesti Operettszínház rendezője, korábban fordítóként már a Rómeó és Júlia, A Szépség és a Szörnyeteg, valamint a Rudolf című produkcióban is közreműködött. 2004 nyarán az ő rendezésében mutatták be a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Valahol Európában című musicalt, illetve ebben az évben volt ugyancsak az ő rendezésében a Szabó Magda regényéből Szemenyei Jánossal közösen írt Álarcosbál című musicaljének premierje. 2005 decemberében az Operettszínház Súgó Raktárszínházban rendezte a Jövőre, Veled, Itt! című előadást, 2006 nyarán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Mária evangéliuma rockoperát, 2007 márciusában pedig a Thália Színházban az Oltári srácok című koncert-musicalt. 2008-ban Szabó Magda Abigél regényéből készíthetett az írónő külön engedélyével új magyar musicalt.

GYARMATHY Ágnes
díszlet- és jelmeztervező

Tanulmányait a poznańi Képzőművészeti Akadémián végezte. 1978-ban Munkácsy-díjjal ismerték el. 1981-ben a gyulai Várszínház díját kapta meg. 1966-68 és 1972-78 között a szegedi Nemzeti Színház, 1968-72 között a debreceni Csokonai Színház, 1979-81 között a kecskeméti Katona József Színház, 1981-től a békéscsabai Jókai Mór Színház díszlet- és jelmeztervezője; 1988-ban Kecskemétre, 1990-ben Debrecenbe, 1993-ban Nyíregyházára szerződött; 1998-ban a debreceni Csokonai Színházban tevékenykedett. Számos alkalommal dolgozott fővárosi és vidéki színházakban, valamint Lengyelországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, az NDK-ban és a Szovjetunióban vendégművészként. Több magyar tévéjáték és film, köztük a Szamárköhögés (Gárdos Péter), Az én XX. századom és az Oscar-díjas Mephisto jelmezeit is ő készítette. Külföldön többek között olasz kooprodukciós filmek jelmeztervezője: Az operaház fantomja (Dario Argento), Az egyiptomi tanács (Emilio Greco), Perlasca – Egy igaz ember története (Alberto Negrin), Alagút – út a szabadság felé (Enzo Monteleone), emlékszem Anna Frankra (Alberto Negrin).

Színházi, televíziós és filmes munkáiért számos nívódíjban részesült. 1989-től tanít, többek között Nyíregyházán, Budapesten és a Kaposvári Egyetem látványtervező szakán tanított díszlet- és jelmeztervezést. Kiállítóművész, több egyéni tárlata volt Budapesten és Európaszerte, Berlinben, Prágában, Poznańban.

Hiszem, amit Illyés Gyula mond. „Ahol négy-öt ember valami tisztességes dologra társul, ott már egy darab haza van.” Vallom, hogy a színházi tervezés képzőművészet. Tudom, hogy az előadás kardinális meghatározója és csak igen nagy felelősségtudattal lehet csinálni. Szeretem a kezdeményezéseket, a járatlan utakat, egy előadás létrehozásának izgalmas, emésztő fázisait, a közös műhelymunkát, az alkotás lehetőségét. Mint minden művész, én is keresem azt a közösséget, aki megért – akit értek, aki elfogad, akit elfogadok, akik tisztelnek és akiket tisztelhetek, hogy együtt alkossunk és igazzá váljon újra a színház örök csodája és törvénye: „Ezt itt és most”. – vallja Gyarmathy Ágnes.

BENE Zoltán
zenei vezető

Csíkszeredában született, 2004-ben végzett a Brassói Zeneegyetem zenepedagógiai szakán, ösztöndíjjal a németországi Wupperthal-ban tanult. Jelenleg a Nagy István Művészeti Líceum magánének-, zeneelmélet- és zongora szakos tanárja. A Karlsruhe-ben megrendezett Nemzetközi Haendel Akadémia rendszeres résztvevője 2003-2006 között. A Tündérground, Jedam, Caribeat erdélyi zenekarok tagja. A 2011-ben Gyergyószárhegyen bemutatott Csaba királyfi rockopera zeneszerzője és hangszerelője.

HORVÁTH Gyula Antal
koreográfus

Csíkszeredában született, 2011-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán. ERASMUS ösztöndíjjal fél évet a Budapesti Táncművészeti Főiskola koreográfus-szakán tanult. Jelenleg színészként dolgozik a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, többek között Maugli szerepét játssza Dés-Geszti-Békés A dzsungel könyve musicaljében. A Csókos asszony és a Gazdag szegények után az Isten pénze a harmadik koreográfusi munkája a Csíki Játékszínnél, ahol 2012 tavaszán a Csodaforrásban játszott.

TOLCSVAY LÁSZLÓ – MÜLLER PÉTER – MÜLLER PÉTER SZIÁMI

ISTEN PÉNZE

musical két részben
Charles Dickens Karácsonyi ének című műve alapján

szereposztás:

Ebenézer Scrooge: FÜLÖP ZOLTÁN
Jacob Marley: KOZMA ATTILA
Bob Cratchit: VERESS ALBERT
Mr. Fezziwig: LŐRINCZ ANDRÁS ERNŐ
Fred: PUSKÁS LÁSZLÓ
Belle: KISS BORA
Fiatal Scrooge: BENDE SÁNDOR
Dilberné: BARTALIS GABRIELLA
Fanny: RÁDULY BEÁTA
Mrs. Cratchit: FEKETE BERNADETTA
Mrs. Fezziwig: MÁRTON NOÉMI ESZTER/ ZSIGMOND ÉVA BEÁTA
Joe bácsi: KOSZTÁNDI ZSOLT
Mr. Ortle, Temetkezési vállalkozó: KERESZTES SZABOLCS
Mosónő: MÁRDIROSZ ÁGNES
Mr. Crumb, Iskolamester, Kapitány: VASS CSABA
Schultz: BILIBÓK ATTILA
Jonathan: GIACOMELLO ROBERTO
Peter, Cratchit fia: PAP TIBOR
Belinda, Cratchit lánya: DOMOKOS ERIKA
Martha, Cratchit lánya: SZABÓ BERNADETT
Kis Tim: DÁNÉL KRISTÓF/ FERENCZ DÁVID
Koldusgyerek, Kis Scrooge: CSISZÉR CSONGOR/ ELEKES CSANÁD

Zenei vezető: BENE ZOLTÁN
Koreográfus: HORVÁTH GYULA ANTAL
Díszlet-jelmeztervező: GYARMATHY ÁGNES
Rendező: SOMOGYI SZILÁRD