Előadások a Városi Színház 2014-es tavaszi / nyári évadjában

A Városi Színház a 2014-es tavaszi / nyári évadban is négy bérletes előadással várja a nézőket.

Elsőként Ion Luca Caragiale Egy zűrzavaros éjszaka című komédiáját játssza a Városi Színház, majd ezt követi Szigligeti Ede Liliomfi című komédiája. Harmadik előadásként a budapesti Pintér Béla társulat Parasztopera című drámáját tekinthetik meg a felnőtt és a támogatói bérletes nézőink. Utolsó bérletes előadáskánt pedig a Háromszék Táncegyüttes A banda című táncszínházi produkcióját nézhetik meg. A diákok pedig negyedik előadásként a Kampf című mozgásszínházi előadáson vehetnek részt.

A Gábor Áron bérlet ára 40 lejbe kerül felnőtteknek és 30 lejbe nyugdíjasoknak, a Toldi bérlet 30 lejbe kerül, a Boér Géza bérlet pedig 30 lejbe. A vidékről beutazó nézőinknek kedvezményeket kínálunk, ők 30 lejért vásárolhatnak bérletet a 2014-es tavaszi / nyári évadra.

Bérleteket január 13-tól vásárolhatnak a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház szervezőirodájában, munkanapokon 8 és 16 óra között.

Bérleten kívül a gyerekeknek a Háromszék Táncegyüttes Csipkerózsika előadását kínáljuk.

ION LUCA CARAGIALE: EGY ZŰRZAVAROS ÉJSZAKA

  Ion Luca Caragiale vígjátékával magyarul eddig Viharos éjszaka, Zűrzavaros éjszaka vagy Zűrzavaros éccaka címen találkozhattunk, a darab O noapte furtunoasă címen született 1879-ben.

Az iskolában Caragiale-t az emberi butaság, a politikai képtelenség, a túlbuzgó nemzeti öntudat drámai megteremtőjeként tanították mindannyiunknak. Az igazi Caragiale viszont ennél sokkal több: az érzelmi hiányosságaink, kapcsolatbeli nyomorunk és hazugságaink kimondója. Mindezek egyszerre hatalmas káoszt teremtenek a színpadon és a szereplők lelkében egyaránt…ez az igazi zűrzavar. Ennél fogva az előadás hangvétele is bátran ingadozik a vigjáték és a tragédia közt, a szereplők egyszerre sírnak és nevetnek, az érzelmek nem ismernek sem nyelvi, sem társadalmi határokat, mindenki a legvégsőkig feszíti a húrjait.

  SZIGLIGETI EDE: LILIOMFI

 A magyar klasszikus vígjátékok sorában jeles helyet foglal el ez a cselszövésekre és félreértésekre épülő darab. Szilvai professzornak az a terve, hogy gyámsága alá tartozó unokaöccséhez feleségül adja titokban nevelt gyámleányát, Mariskát. A fiú közben a professzor tudta nélkül Liliomfi néven színésznek áll, s mint „éhenkórász teátrista” meghódítja Mariska szívét. Az éppen megözvegyült professzor ellenzi a házasságot, pont attól félti a lányt, akihez feleségül szánja. Liliomfi pedig azt hiszi, hogy nagybátyja akarja elvenni szerelmét… Más választás nincs: szökni kell tehát! Mindenben Liliomfi hű színésztársa, Szellemfi van a fiatalok segítségére. Hogyan tisztázódnak a félreértések, hány szerepet kell eljátszania Liliomfinak ahhoz, hogy elnyerje szerelmét? Erről szól ez a fordulatos, mulatságos darab, amely megőrzött valamit a színészet hőskorának romantikájából.

 PINTÉR BÉLA: PARASZTOPERA

 „A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság.

Akinek tetszik, nézze meg többször is!

Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” (Pintér Béla)

 HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES: A BANDA

„A „Száz évig” sikere folytatásra ösztönzött: a magyarpalatkai banda és a mezőségi esküvők-lakodalmak emléke, a Heveder zenekar mai tudása, érett előadásmódja és a Háromszék Táncegyüttes erősödő tánckara új előadás megszületésére inspirált.

Az 1970-es évek végétől a 90-es évek elejéig több alkalommal éltem át személyesen is mezőségi: palatkai, vajdakamarási, mezőkeszüi, visai esküvőket, lakodalmakat. Nemcsak a magyarpalatkai banda játéka, zenéjük ereje, lendülete volt az elragadó, hanem a násznép mulató energiája is. Azok az emberek szerettek mulatni, fáradhatatlanul sokat és jól táncoltak. A 21. századdal a hagyományos falusi lakodalmak is lassan eltűnnek, átalakulnak.

A történet egyszerű: lakodalomra készülő zenészek, érkeznek a vőfélyek, de a banda még nem készült el. Sietni kell, mert következik a menyasszonykísérő, a menyasszony búcsúztató, de akad, aki megzavarja a szép ceremóniát. A lakodalomban a pálinka hatására fokozatosan elszabadulnak az indulatok, a vacsora is szegényes, hús csak a zenészeknek jut. Így aztán a násznép követelőző lesz, sőt egyesek agresszívvé válnak, és mindenki mást akar táncolni. A zenészek még a nászéjszakát is végig muzsikálják, majd fáradtan, saját maguk örömére zenélnek. És végül azt a cigarettát is elszívhatják, amit a nagy rohanásban nem volt lehetőségük, idejük elszívni.

1994 novemberében, Sepsiszentgyörgyön, amikor a palatkai banda megtudta szándékomat, hogy Magyarországra készülök távozni, Kodoba Marci, és Béla, a két nagy prímás, könnyes szemekkel búcsúzkodott tőlem. Ha most, láthatnák ezt a furcsa, vidám lakodalmat, remélhetőleg nevetnének. ” ( Könczei Árpád)

 M-STUDIO: KAMPF

A KAMPF jelentése: harc, azaz protokolláris küzdelem a ranglétrán való felfelé jutásért. Ebben a küzdelemben nincs jutalom, csak mindennapi, folyton változó játszmák, melyekkel mindannyian szembesülünk. Az előadás a kortárs tánc nyelvét használva, játékos formában jeleníti meg hétköznapi vívódásainkat, gúnyolódással, hatalmi játszmákkal szembeni kiszolgáltatottságunkat. Bárki lehet megalázott, az óriásokból is válhatnak kisemberek – ám, a rendező elképzelésében, e harcot célszerűbb játékként, jókedvűen felfogni.

(Sajtóközlemény: Városi Színház)