Burák Ádám: Rajta hát!

Burák Ádám: Rajta hát!

A Játéktér 2014. őszi számából

Fotó: Philip Vile

Az egyesült királyságbeli Shakespeare-ünnepsorozatról

Proceed, proceed: we will begin these rites,
As we do trust they’ll end, in true delights.[1]

Shakespeare feltételezett születésének évfordulója megmozgatta a nemzetközi színházi világot. Nem csupán azért, mert ürügyet adott a társulatoknak, hogy új előadásokkal rukkoljanak elő a szerző drámái alapján, és a neves eseménynek dedikálva munkájukat, próbáljanak nagyobb szeletet kihasítani az állami támogatásból, nem mellesleg a rendszeres színházlátogató közönség figyelméből; de fellendítette a nemzetközi vendégjátékok előadásainak számát, és kétségkívül szélesítette az érdeklődők körét a szinte listába sem szedhető mennyiségű szakmai és kísérőprogramok, konferenciák, fesztiválok sora. Természetesen Angliában kiemelt jelentőséggel kezelték az évfordulót és még több Shakespeare-szöveget állítottak színpadra, nem mintha hiány lett volna belőlük, például Londonban, ahol a West End és az Off-West End színházai az ünnepelt nemzeti szerző munkáiból egy átlagos hónapban is körülbelül 10−12 bemutatót tartanak.[2] Mégis néhány kiemelkedő eseményre irányul most a figyelmem, melyek többségében a három legnagyobb angol műhely nevéhez kötődnek: a Royal Shakespeare Company, a National Theatre és mindenekelőtt a Globe előadásairól lesz szó.

A nemzetközi ünnepsorozat valójában nem csupán Shakespeare vélt3 születési időpontjához kötődik, hiszen magában foglalja halálának feltételezett időpontját is, így a programok 2014. április 26-tól egészen 2016. április 23-ig tartanak, amely két év – a születés 450., illetve halálának 400. évfordulója – így szimbolizálja a költő-színész-társulatvezető géniusz 52 életévét. Elképesztő mennyiségű bemutató, utcabál, kiállítás, turné, színházavatás kíséri ezt a két évet Angliában, ahol egyébként is magasan a Bárd a legtöbbet játszott szerző és minden szava, frázisa nemzeti közkincs.

Shakespeare és Anne Hathaway közös szülővárosával kezdem, egyenest a költő szülőházával. Stratford-upon-Avon természetesen kiemelt figyelmet szentelt a születés évfordulójának és az állandó tárlatok mellett egyhetes fesztivált szervezett. A nem időszakos tárlatok és programok önmagukban is rendkívül ígéretesek; elsőként az állandó kiállítás John Shakespeare házában, amely nem csupán arról nevezetes, hogy a költő fiatal éveit itt élte le, hanem azért is vonzza a látogatókat, mert Anne Hathaway Oscar-díjas színésznő házassága első éveiben szintén ebben az épületben lakott. John kesztyűkészítő műhelyének rekonstrukciója is közkedvelt látványosság, ahol a látogatót még a mesterség rejtelmeibe is bevezetik, vagy akár a pazar angolkert, melyben a Shakespeare-előadásokban említett növények és virágok nőnek. Stratford-upon-Avonban található egyébként Európa legnagyobb Shakespeare-hez kapcsolódó könyvtári gyűjteményének otthont adó Shakespeare Centre,[4] amely az író születésével egy időben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját.[5] A programsorozatot egy új kiállítás nyitotta meg még márciusban Famous Beyond Words – Shakespeare all Around Us címmel, mely a szöveget magát helyezte középpontba, egészen pontosan az ovális falakra.[6] A Bárd születésnapi partijára április 26−27-én került sor egy utcabál keretében, ahol gasztronómiai fesztivállal, utcaszínházi előadásokkal, családi programokkal, a gyerekeknek szánt tradicionális táncok oktatásával várták a szép számban megjelent ünneplőket. Az áprilisban létrehozott Singing Shakespeare program – melynek keretében több ízben is a fesztivál alatt kórusműveket adtak elő, többek közt Gary Carpenter[7] négy, erre az alkalomra komponált munkáját – arra ösztönzi országszerte a professzionális és az amatőr kórusokat, hogy a születő műveket a lehető legszélesebb körben népszerűsítsék előadásaikkal.


Londonban a Nemzeti Színház 50. évfordulójának plakátjait szinte a Shakespeare-ünnepségek plakátjaival váltották fel, és még ki sem hűltek a gála élő közvetítésének kópiái, máris a Royal Shakespeare Company előadásait kezdték vetíteni országszerte a mozikban. A stratford-upon-avoni székhelyű RSC egyébként három évig tartó ünnepségsorozatot hirdetett meg, melynek keretein belül a társulat történetében először mutatták be a Két veronai nemest,[8] illetve három jakobinus thrillert (Arden of FavershamRoaring Girl és White Devil a címük), melyek közül egyet nagy valószínűséggel Shakespeare-nek tulajdonítanak. A nemzetközi élő közvetítések sorozatát a II. Richárddal indítják el, melyet David Tennant főszereplésével tűztek műsorra Stratford-upon-Avonban, majd a Barbicanban egy limitált széria erejéig. A társulat művészeti vezetője, Gregory Doran által rendezett előadás nagymértékben a gótika esztétikájából táplálkozik, hatalmas terében az égbe nyúlik minden díszletelem, éppúgy, ahogy a címszereplő maga is az égbe kíván nyúlni a nagyjából három méter magasságban kiépített lengőhídról. Tennant hektikus, feminin Richárdja teljesen elüt hangvételében az őt körülvevő szereplők joviális, visszafogott viselkedésétől és untató deklamálásától, így a produkció pontosan irányítja a figyelmet egyenesen a címszereplő személyiségére.[9] A későbbiekben vetítik még a szintén Gregory Doran rendezte IV. Henrik első és második részét Antony Sher főszereplésével,[10] illetve a korábban már említett Két veronai nemest, majd 2015-ben a Sok hűhó semmiért-et illetve A lóvá tett lovagokat. Shakespeare születésének évfordulója alkalmából az első ünnepi évadban a Lucretia meggyalázását is műsorra tűzik élő zenei kísérettel, Camille O’Sullivan[11] egyszemélyes előadásában.[12] Útjára indítják továbbá a Dream 16 országos közösségi programot is, melynek során a Szentivánéji álom turnéjának minden állomásán a mesteremberek jeleneteit egy helyi amatőr társulat játssza, míg Titánia tündéreinek szerepében helybéli kisiskolások láthatók.[13]

Turnézni indul az évforduló alkalmából a londoni székhelyű Globe Színház is, méghozzá a leköszönő művészeti vezető, Dominic Dromgoole[14] által rendezett Hamlet utaztatható változatával, amelyet a tervek szerint az elkövetkező kétéves periódusban a világ minden országában be fognak mutatni. [15] Az eddig példátlan projekt különlegességét mutatja az is, hogy a színészek kis csoportjából álló csapat a közterektől kezdve a több száz fős kőszínházakig bárhol fog játszani, ahol lehetősége nyílik rá, így érdemes alaposan megvizsgálni a térképet, ahol jövőbeli előfordulásukat dokumentálják. Az ünnepi évet egy vadonatúj, fedett játszóhely, a Sam Wanamaker Playhouse felavatásával[16] indították a Bankside-on, amely egy gyertyákkal világított, jakobinus stílusú, 340 férőhelyes színházterem.[17] Egy nagylelkű műkincsgyűjtő és Globe-támogató jóvoltából Shakespeare születésének 450. évfordulóján egy kupát is elhelyeztek a színház aulájában, mely William Fearn londoni aranyműves 1804-ben készült munkája, és amelyet először a Bárd 240. születésnapja alkalmából állítottak ki. Az évadban John Webster: Amalfi hercegnő nyitóelőadását Dromgoole rendezésében a Julius Caesar követte, majd az Antonius és Kleopátra, és nem mellesleg az a Tévedések vígjátéka, amelyet Gyulán tekinthet meg a magyar közönség, Blanche McIntyre színrevitelében, aki tavaly nyerte el a TMA UK Theatre Awards legjobb rendezőnek járó elismerését. Különlegességnek számít, hogy újból műsorra tűzték a nyílt színi brutalitásával hangos sikert aratott, 2006-ban színre vitt Titus Andronicust, amely kíméletlen és gyomrot felkavaró naturalizmusával, illetve a címszerepet alakító William Houston egészen a bohóctréfáig ívelő változatos játékstílusával különleges színt visz a repertoárba. A Globe egyébként Shakespeare megünneplése céljából hozta létre a Globe to Globe elnevezésű vendégjáték- sorozatot, amelynek keretében eddig 37 idegen nyelvű Shakespeare-előadást láttak vendégül a bankside-i színpadon Fehéroroszországtól kezdve Észak-Afrikán keresztül egészen Indiáig.[18]

A BBC Radio három egyhetes tematikus sorozatot szentelt Shakespeare születésének április 21. és 27. között, amelyhez Kenneth Branagh főszereplésével készítettek egy új rádióváltozatot az Antonius és Kleopátrából; Mark Ravenhill kortárs drámaíró[19] elemzését követhették a hallgatók Shakespeare drámai hagyatékának hatásával és zsenialitásának komponenseivel kapcsolatban; illetve Janet Suzman, a Royal Shakespeare Company vezető színésznője beszélt az általa alakított női szerepek megközelítéséről és lélektanáról.[20] Az Arts Council támogatásával a kisiskolás korosztályt is érdekeltté téve létrehozták a Shakespeare Week elnevezésű programot, melynek segítségével az általános iskolásokat kívánják jobban megismertetni Shakespeare munkásságával. Az első alkalom március 17. és 23. között zajlott le, ebben több mit 3000 intézmény vett részt országszerte. A programsorozat leginkább egy fesztiválhoz hasonlít, amely tanítás helyett zajlik egész napos elfoglaltságként, és dramatizáló workshoppal, kihelyezett színházi előadásokkal, a Macbeth és A vihar strukturális és lingvisztikus sajátosságainak elemzésével, közös felolvasásokkal, szonettíró- és rajzversennyel, a Romeo és Júlia által inspirált bállal szórakoztatja a diákokat.[21]

A Victoria & Albert Museum két ingyenes kiállítást nyitott meg még a jeles napot megelőzően; egy multimédia-installációt[22] Shakespeare: Greatest Living Playwright címmel, mely videorészleteket, interjúkat és olyan ritka relikviákat sorakoztat fel, mint például az 1623-as első fóliókiadás, Peter Brook legendás Szentivánéji álom előadásának makettje, Henry Irving 1877-ben viselt cipője a III. Richárdból, vagy egy emberi koponya, melyet Victor Hugo az 1899-es Hamlet előadása alkalmából ajándékozott Sarah Bernhardt-nak. A másik tárlat a Shooting Shakespeare címet kapta és a Globebal közös együttműködés, mely később színházakba és kiállítótermekbe egyaránt ellátogat utazó kiállításként; archív és kortárs előadások fényképeinek gyűjteménye – az egyik legrégebbi anyag a Charles Keant V. Henrik szerepében ábrázoló fotó, 1859-ből.

Végül, a West End színházaiban is megemlékeznek az évfordulókról: látható itt a Martin Freeman[23] főszereplésével színre vitt Jamie Lloyd-produkció,[24] a III. Richárd, a National Theatre Lear királya Sam Mendes színrevitelében, Simon Russell Beale karizmatikus alakításával, vagy a több mint fél éve várt produkció, a Cheek by Jowl adaptációja Tom Stoppard 1998-as kultikus forgatókönyvéből. A hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare a társulat művészeti vezetőjének, a világhírű Declan Donellan-nak[25] rendezésében lesz látható a Noël Coward Theatre színpadán. A három éven át tartó globális ünnepségsorozat tehát csak most kezdődött, és minden bizonnyal a tartalmas és változatos kínálatú nyitás után még rengeteg meglepetést tartogat minden korosztály számára.

______________________________________

[1] As You Like It V.1. „Rajta hát! rajta! Hirdesse az ünnep / Kezdete-vége igaz örömünket!” Szabó Lőrinc fordítása.
[2] Bővebb információért lásd: www.timeout.com illetve www.offwestend.com
[3] Angliában nem találkozhat az ember egyetlen szórólappal, plakáttal sem, melyen ne említenék meg, hogy feltételezett időpontról van szó.
[4] Bővebb információért lásd: http://www.stratford-upon-avon.co.uk/static_1132.htm
[5] Az események listáját lásd: http://shakespeares-england.co.uk/shakespeare-450#zoom=15&lat=52.18626&lon=-1.7083&layers=00BTTTT
[6]Lásd: http://www.realstudios.co.uk/exhibitions/famous_beyond_words_-_shakespeare_all_around_us/
[7] A számunkra talán kevésbé ismerősen csengő Gary Carpenter a Royal Academy of Music professzora, aki 2006-ban elnyerte a British Composer Awardot, illetve 2004-ben a British Clavichord Society Composition Competition első díját. Bővebb információ: http://www.garycarpenter.net/
[8] A bemutatót július 12-én tartották a Royal Shakespeare Theatre-ben.
[9] Az előadás egyébként hamarosan kapható DVD-n, lásd: http://www.rsc.org.uk/about-us/updates/richard-ii-dvd-goes-on-sale.aspx
[10] Antony Sher kétszeres Laurence Olivier-díjas dél-afrikai születésű színész, rendező, aki legendás III. Richárd alakításával robbant be a köztudatba 1984-ben, két évvel az RSC-hez való csatlakozása után.
[11] Camille O’Sullivan ír származású zenész-énekes és színésznő, aki először 2011-ben mutatta be a művet koprodukcióban a Royal Shakespeare Companyvel. Bővebb információért lásd: http://camilleosullivan.com/
[12]Forrás: http://gouk.about.com/od/forshakespearefans/fl/Happy-Birthday-Will-Shakespeares-450th-Birthday-Celebrations-in-2014.htm
[13] A részletes programlista megtalálható itt: http://www.shakespeare.org.uk/about-us/press-information/news/450-anniversary-celebrations.html
[14] Dominic Dromgoole egyébként kiemelkedő Shakespeare-szakértő elképesztő Will and Me c. kötetét ajánom mindenkinek, aki azt hiszi, nem lehet már újat írni a Bárddal kapcsolatban. A könyv magyar fordítása sajnálatos módon még várat magára, addig is eredetiben javaslom; Penguin Books, London, 2007.
[15] Bukarestben május 31-én mutatták be, Magyarországra június 21-én ért el a produkció, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adták elő a Budapesti Nyári Fesztivál keretében. Bővebb információért lásd: globetoglobe.shakespearesglobe.com
[16] Sam Wanamaker amerikai származású színész és rendező, a Shakespeare Globe Trust megalapítója, kulcsfontosságú támogatója és megvalósítója a Globe újbóli megépítésének. Bővebb információért lásd: www.shakespearesglobe.com/support-us/sam-wanamaker-playhouse
[17] Kritikáért lásd: www.bbc.co.uk/news/entertainment-arts-25590351
[18] Az előadások jegyzékét lásd: globetoglobe.shakespearesglobe.com/archive/2012/
[19] Egyebek mellett a zajos sikert kiváltó és az angol színháztörténetben mérföldkőnek számító Shopping and F***ing (1996) szerzője.
[20] Bővebb információért lásd: http://www.bbc.co.uk/mediacentre/latestnews/2014/bbc-r3-shakespeare.html
[21] Lásd: shakespeareweek.org.uk/
[22] A tárlat február 28. és szeptember 21. között tekinthető meg.
[23] Martin Freeman leginkább filmes karrierje kapcsán ismert európai körökben, úgy, mint Igazából szerelem (2003), A hobbit-trilógia címszerepe, vagy éppen Watson doktor a BBC új Sherlock Holmes sorozatában.
[24] Jamie Lloyd egyike a legfoglalkoztatottabb és legelismertebb londoni rendezőknek, akinek neve egyaránt megjelenik prózai és musicalbemutatók színlapján, első zajos sikerét – és Evening Standard Awardját – Stephen Sondheim Passion c. kamaramusicaljével aratta 2010-ben, karrierje azóta lényegében töretlenül ível fölfelé, jelenleg a Trafalgar Studios művészeti vezetője.
[25] Declan Donellan életrajzát lásd itt: www.cheekbyjowl.com/declan_donnellan.php