Befejeződött a csoportvezetők és pedagógusok drámatábora

Befejeződött a csoportvezetők és pedagógusok drámatábora

Az Osonó Színházműhely a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskolával közösen hozta létre azt a színházi és önismereti tábort, amely negyedik állomása volt az egy éve tartó csoportvezetők és pedagógusok számára szervezett Színház és nevelés képzésnek. A Kovászna és Hargita megyékből érkezett 24 résztvevő augusztus 23. és 27. között vett részt a sepsikőröspataki Virágcsárda Panzióban megrendezett táborban.

A Prezsmer Boglárka színház- és drámapedagógus valamint az Osonó két tagja – Fazakas Misi és Mucha Oszkár – által vezetett foglalkozások nagy hangsúly fektettek a csapatépítésre, az önismereti- és személyiségfejlesztő gyakorlatokra, drámajátékokra, beszédkészség-fejlesztő feladatokra és az alap-színházképzésre, azzal a céllal, hogy a résztvevők gyarapíthassák eszköztárukat, valamint a gyakorlatokat felhasználják a jövőbeli rendezői munkájukban, tanítási módszerükben, osztályfőnöki vagy csoportvezetői tevékenységükben.

A színházi gyakorlatokba való elmélyülés, a keresés és a kísérletezés újabb impulzusokat adott a résztvevők számára a szakmai tevékenységük átgondolására és hatékonyságára. A műhelyfoglalkozások mellett, az intenzív tábor minden reggel a lelki-szellemi bemelegítőként szolgáló napindítóval indult, este pedig a rövid színházi jelenetek próbái zajlottak, amelyeket az utolsó nap délelőttjén mutattak be a kiscsoportok.

Mindezek mellett beszélgetésekre is sor került, így a résztvevők egymástól értesülhettek a saját munkaterületükön felmerülő sajátos nehézségekről és problémákról, ugyanakkor az egyéni módszerek és felelősségek adta megoldási lehetőségekről is.  A képzésén túl, a tábor célja egy olyan helyzet megteremtése volt, amely által a pedagógusok feltöltődve kezdhetik el az új tanévet.

Az augusztus 23- 27. között zajló drámatábor hangulatát az alábbi résztvevői visszajelzések tükrözik:

Becsey Éva: „Az öt nap alatt belekóstoltunk kicsit a színházi világba, játszottunk és figyeltünk, együttműködtünk és mélyen magunkba tekintettünk. Lényeges dolgok történtek itt, mert ez egy olyan tábor, ahol közösség formálódik. Közösség, ahol bizalom születik.”

Bencze Etelka: „34 éves pedagógiai pályám során sok képzésen fordultam meg. A Színház és nevelés képzés és tábor viszont egy olyan komplex lehetőség amely minden téren tanít, mozgat, előrevisz. Új módszereket ismerek meg, fejlődik a kommunikációs készségem, empátiát és önismeretet tanulok, fejlődök, növekedik az önbizalmam, fejlesztem a kreativitásomat, művészeti és  kulturális élményt nyújt.”

Kerezsi Gyopár Iringó: „A tábor alatt lebontjuk falainkat, építjük magunkat,  önbizalmunkat. Jó érzés ez a folyamat. A közös alkotás közben szépen formálódunk mi is. Néhol megvilágosodunk,  máskor pedig épp kérdéseket, megoldandó feladatokat találunk.”

Pál Emese: „Köszönöm, hogy a Művészeti és Népiskola  helyet ad egy olyan képzésnek,  ahol  felnőttként játszva tanulhattam magam, gazdagíthattam tudásom a  fejlesztő játékokkal és az elméleti tevékenységekkel együttesen. A drámatábor által teremtődött számomra még egy Boldogság sziget, amely bekoronázta a nyaram. Külön köszönöm a trénereknek, hogy megteremtették  azt a bizalmas, családias légkört, amelyben biztonságban éreztem magam én levehettem a maszkjaim, megélhettem az érzéseim, elmélkedhettem azon, hogy kitől- mitől is függ az, hogy testi -lelki – szellemi egyensúlyban maradjak.”

Parajdi-Arros Margit: „Adatott egy tábor, azaz egy tér, egy hely, egy közeg, ahol mi emberek sokat tanulhattunk egymásról, a világról és az életről. Tanulhattam arról is hogyan segíthetünk hozza már kisgyermekkortól fogva gyerekeket, hogy szebbnek, jobbnak ne csak lássák, hanem megéljék a világot és életüket.”

Gergely Ágnes: „Amellett, hogy kezdő pedagógusként segített a szakmai fejlődésben, arra is jó volt ez a képzés, hogy láthassam, hogy a rózsaszín köd után is van élet úgy szakmailag, mint a magánélet szempontjából. Jó volt látni, megtapasztalni, érezni azt az év során, hogy mindannyian hús-vér emberek vagyunk, mindannyian máshonnan jövünk, de a cél ugyanaz: beragyogni a saját és a körülöttünk lévők életét. Hálás vagyok, hogy ilyen fiatalon ezt megtapasztalhattam, bízom benne és teszek érte, hogy folytathassam a megkezdett utat.”

Krecht Alpár: „Az itt töltött idő messzemenően túlnyúlott a drámatábor keretein, kalandoztunk a családjaink múltjában, tükröt tartottunk egymásnak és felfedtük  sebeinket, sebezhetőségeinket. Jó volt levetni hétköznap viselt maszkjainkat és szembenézni magunkkal!”

Luka Katalin: „Pár napig, egy  meseerdő  lakói lehettünk, ahol három tündér szeretete, tapintatos odafigyelése, lelkes gondoskodása biztosított teret, hogy megélhessünk mélységeket, magasságokat, megtapasztalhassuk milyen „csak úgy” embernek lenni.”