Az Országos Színházi Találkozón szerepel a Raszputyin

Az Országos Színházi Találkozón szerepel a Raszputyin

Debrecenben indul újra a korábban Pécsett szervezett Országos Színházi Találkozó, a 10. Színházi Olimpia keretében. A rangos fesztiválra a Harag György Társulat is meghívást kapott.

A társulat egyébként összesen három előadással vesz részt az idén Magyarország által szervezett Színházi Olimpián: a budapesti Thália Színházban a Csongor és Tünde, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban a Woyzeck lesz látható. A sort május 13-án, szombaton, helyi idő szerint 18 órától Szőcs Géza fikciós történelmi drámája kezdi, amelyet Debrecenben, a Csokonai Fórumban láthat a közönség.

A debreceni közönség nem először találkozhat a produkcióval: Sardar Tagirovsky, a Harag György Társulat alkalmazott rendezőjének előadását két hónappal ezelőtt már két alkalommal is játszották az új, impozáns debreceni előadóteremben (mindkét alkalommal zajos közönségsiker kíséretében).

A Színházi Olimpia a hagyomány és a korszerűség jegyében, illetve az ókori olimpiák szellemében 1995-ben Görögországban életre hívott színházi találkozó. Az alapítók neves rendezők és drámaírók, görög, japán, amerikai, spanyol, angol, orosz német és brazil alkotók voltak. A világszínház egyik legnagyobb és legrangosabb eseménye időről időre más-más városban, országban talál otthonra. A 2023-as magyarországi olimpia a Színházi Olimpiák történetének 10. eseménye.

A Raszputyin fontos szakmai sikereket hozott már eddig is a Harag György Társulatnak: az előadás két díjat is nyert a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján 2020-ban (a címszerepet alakító Rappert-Vencz Gábor a legjobb férfi főszereplő díját kapta, a Harag György Társulat pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját kapta a kiváló társulati munkáért). A produkciót láthatta a bukaresti fesztiválközönség is a Bukfeszt alkalmával, Budapesten pedig Magyarország legrangosabb nemzetközi színházi fesztiválján, a MITEM-en szerepelt. A 25. előadást Temesváron, a MAFESZT programjában játszotta a társulat, és biztos léptekkel halad a produkció a 30. előadás felé.

A darab története szerint a különleges, látnoki képességekkel rendelkező Raszputyin – vízióira hallgatva – megpróbálja megakadályozni az első világháború kitörését. Felkeresi a korabeli Európa vezetőit, többek között II. Miklós cárt, II. Vilmos császárt, Ferenc József császárt, V. György angol királyt, ám azok nem hallgatnak Raszputyinra és jóslataira.

„Az embereket mindig is vonzotta a jóslás képessége, a jós személye. Az ókori görög drámákban tetten lehet érni a jós alakját. Az akkori világ értékrendje szerint a tudománnyal egyenértékű ez a hivatás, képesség. De egyenértékű a színház is. Amelynek hatalmas értéke van a korabeli emberek szemében. Ugyanis akkor a színház ünnepet jelentett és rituálét a legtöbb polgár számára. Ez az ünnep lehetőséget adott egy magasabb erővel való kapcsolódásra. Korunk világa sokszor erősen megkérdőjelezi ezt a „magasabb erőt”. Mert rengeteg szélhámos él vissza az emberek hitével. Ezt naponta tapasztaljuk. Folyik a harc a túlélésért. És nem lehetett ez nagyon másképpen a 20. század elején sem, amikor is minden átalakult, amit addig az emberiség nagy része valóságnak fogott fel. A tudomány és a pénz világa máshova helyezte a fókuszt. Bizonyos nemesi vagyonok pedig máshova kerültek az idő sodrásában” – írja az előadás kapcsán rendezője, Sardar Tagirovsky.

Az előadás szereplői: Rappert-Vencz Gábor, Bándi Johanna, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Orbán Zsolt, Zákány Mihály, Péter Attila Zsolt, Kovács Éva, Budizsa Evelyn, Poszet Nándor, Varga Sándor, Bogár Barbara, Gál Ágnes, Laczkó Tekla, László Zita, Méhes Kati és Rappert-Vencz Stella.

A produkció díszlet-és jelmeztervezője Kupás Anna m.v., zeneszerzője Bakk-Dávid László m.v., zenei vezetője Manfrédi Annamária. A rendező munkatársai: Pável Réka, Székhelyi Dániel és Szigeti Bálint. Az előadás sminkjeit Moldován Blanka készíti, ügyelő és súgó: Szabó Ritta.