Augusztusban jön a THEALTER: fókuszban a határon túli magyar produkciók

Az idén 28. alkalommal jelentkezik a szegedi THEALTER: az Európai Fesztivál Szövetség EFFE-minősítését immár második alkalommal elnyert művészeti fesztivál ezúttal augusztus 3-11. között várja Szegeden a színházkedvelőket és a színházi workshopok iránt érdeklődő fiatalokat. A programkínálat fókuszpontja ezúttal 5 határon túli társulat 7 kivételes produkciója, melyeknek többsége elsőként itt lesz látható Magyarországon, a tréningeket idén Lénárd Róbert és Sardar Tagirovsky vezeti.

A fesztivál nyitónapján lesz az Aradi Kamaraszínház és a MASZK Egyesület koprodukciójának magyarországi bemutatója. A Rhapsody in BlueGlue (#bluebird) szövegét Nótáros Lajos írta, a darabot Tapasztó Ernő állította színpadra. A történet középpontjában egy színésznő áll, aki lerobbant autójában várakozva telefonon szakít férjével és szerelmével, miközben végigszáguld száz év legjellemzőbb női karakterein, az 1900-as évektől 2018-ig, az első világháborútól a Facebookig. A zenés monodrámában elhangzanak többek között Tom Waits, Amy Winehouse, Ottis Redding, Asaf Avidan és Dusty Springfield dalai. A Nóra jelmezében különös utat bejáró örök nőt megszemélyesítő Alexandra Gitlan alakításával júniusban elnyerte a zsűri különdíját Nagybányán, a XXV. ATELIER Nemzetközi Színházi Fesztiválon.

Két magyarországi bemutatóval lesz a 28. THEALTER fesztivál vendége a kimagasló évadot maga mögött tudó Újvidéki Színház, amely idén számos fesztiválon bizonyította, hogy „társadalmi kérdésekben, problémaközpontú megközelítésben, egyéni vízióval és saját színpadi nyelvvel dolgozó rendezőkben gondolkodott. Nem riadt vissza a klasszikusok merészen kortársi újraértelmezésétől, meg attól, hogy színészeit folyamatosan kihívások elé állítsa”.

A „Punknak és rockernek, nőnek és férfinak, hímsovinisztának, feministának, háziasszonynak és hős anyának egyaránt” ajánlott Hasszán aga felesége című előadásuk Ljubomir Simović drámája nyomán a Balkán egyik legrégebbi balladáját dolgozza fel. Címszereplője a szláv és a balkáni térségben a női áldozat mitológiai archetípusa, egy olyan nőé, aki „nem tér le a kijelölt útról akkor sem, ha az hirtelen és tőle függetlenül irányt vált. Ő behódol. Elfogadja a ráerőltetett formákat. Akkor is, ha nem is érti őket. Végig hű marad az elveihez.” Hasszán aga névtelen asszonya „tiszteli a törvényeket, azok szerint él, beléjük törődik, alkalmazkodik hozzájuk, akkor is, ha pórul jár, mert képtelen elfogadni, hogy a törvények attól függően változnak, hogy kinek hogy felelnek meg”. Hasanaginica alakját a számos szakmai díj mellett Junior Prima-díjjal is kitüntetett Béres Márta eleveníti meg, „aki egy helyen józan tárgyilagossággal elemzi karakterét. A nőt, aki nem létezik önjogán, csak mint idegenforgalmi látványosság, csak mint valakinek a lánya, testvére, felesége, csak mint egy árucikk, amit megfelelő ellenérték fejében bátran lehet adni-venni.” Partnerei Huszta Dániel, Mészáros Árpád, Figura Terézia, Banka Lívia, Német Attila, Pongó Gábor, Sirmer Zoltán, Gombos Dániel és Ozsvár Róbert, a jelmezeket Milica Grbić Komazec tervezte, a dramaturg Vedrana Božinović, a rendező munkatársa és a fordító pedig Lénárd Róbert volt. „Kemény zene, kemény szavak, egy punkkoncert ritmusai” – Irena Popović Dragović szólókból és kórusokból álló, a szereplők tolmácsolásában megszólaló „sötét tónusú, dübörgő” zenéjével színpadra komponált nagyerejű előadást a Jászai Mari-díjas Urbán András állította színpadra. Rendezésében a történet a jogfosztott nőről szól, arról a jogfosztott emberről, akit mindentől, az anyaságától is megfosztottak, a férfitársadalom szeszélyei miatt. Hasszán aga sorsába beletörődő asszonyának felkavaró, a jelenre erőteljesen reflektáló története augusztus 4-én lesz látható a Kisszínházban.

Augusztus 5-éna Régi Zsinagóga ad otthont az Újvidéki Színház másik produkciójának. Christopher Marlowe II. Edward vészterhes uralkodása és siralmas halála című darabját Forgách András fordításában Lénárd Róbert állította színpadra,a díszlet és a jelmez Árva Nóra munkája, a zenét Klemm Dávid szerezte. Marlowe minden szabályt felrúgó botránydarabja négyszáz évvel bemutatója után is aktuális politikai és magánéleti kérdéseket boncolgat, ezúttalegy zuhanykabinnal a központban ‒ árulás, szerelem, gyilok, háború, szex, drog, rock’n’roll ‒ mindez ott van a királydrámák királyában. Hiszen Edward király „nem jó, nem rossz, csak éppen szerelmes. Egy alacsony rangú lovagba. Magánélete összefonódik az 1300-as évek túlságosan is ismerős történelmi fordulataival: intrika, politikai összeesküvések, bürokrácia, papság, háború és foci.A népnek ebben legfeljebb annyi szerep jár, hogy néha bájosan megköszönik a közreműködését.” Az alkotók a királydráma apropóján azt kutatták, hogy a hatalmon lévők magánélete milyen hatással lehet egyes társadalmi folyamatokra. A címszereplőt Puskás Zoltán, feleségét, Franciaországi Izabellát Jankovics Andrea, kegyencét, Gavestont Mészáros Árpád alakítja, partnereik Szalai Bence, Kőrösi istván, László Judit, Német Attila, Banka Lívia, Gombos Dániel, Giricz Attila, Ozsvár Róbertés Pongó Gábor lesznek.

Ugyancsak két produkcióval lesz jelen a fesztiválon a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, amely előadásaival „folyamatosan fürkészi, és rendre át meg átlépi a határokat. Felkavar, felháborít, megfog és nem ereszt”.

A Felhő a nadrágban Vlagyimir Majakovszkij verse nyomán készült: 1909-ben a költőpolgártársai arcába vágta a FORRADALOM TÍZ ÜZENETÉT, ezért tíz hónapot töltött rabságban. 1917-ben a forradalom október tíz napján tíz választ adott a tíz üzenetre – tíz választ, melyek megváltoztatták a világot. Azóta tízszer tíz év telt el…. A „gyilkos humorú, bátor, ugyanakkor önironikus produkció” rendezője Kokan Mladenović, a szerb, és általában véve a kelet-európai kortárs színház fenegyereke állította színpadra, akit szókimondása, humora, valamint bravúros eszközhasználata tett az elmúlt évek egyik legkiemelkedőbb és legegyedülállóbb színházi alkotójává. Rendezései szinte kizárólag a ma kérdéseit, politikai, társadalmi és kulturális problémáit vizsgálják, nincs ez másként most sem: előadása „Kegyetlen revü a szerbiai, de egész térségünk valóságáról”, melyben „a szürke panelek pinkbe fordulnak át, a közönségnek rózsaszín szemüvegeket osztogatnak, a hat színész a munkaruhákat rikítóan színes női kosztümökre cseréli le, és mindnyájan arról kezdenek beszélni, hogy mennyire elégedettek a helyzetükkel, a munkájukkal, a fizetésükkel, a várossal, a hatalommal.” A forradalom üzenetét augusztus 7-én, a Kisszínházban Béres Márta, Kucsov Borisz, Mészáros Gábor, Mikes Imre Elek, Minja Pekovićés Nagyabonyi Emese közvetíti.

Elsőként lesz látható Magyarországon a fesztivál zárónapján, augusztus 11-éna Régi Zsinagógában a Kosztolányi Dezső Színház legújabb bemutatója, Az Úr nevében, „amiről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a tökéletes pillanatban megszületett mű”. Az előadás „egy politikailag brutálisan inkorrekt színházi akció”, amelyben „sok olyan dolog hangzik el, amivel emberként lehet, hogy nem tudunk egyezni, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor rájövünk, hogy ezek azok a gondolatok, amelyek már nekünk is eszünkbe jutottak, akár fölvállaljuk, akár nem” – fogalmazott Urbán Adrás rendező. – „A gyűlölet foglalkoztatott, minden szinten, a hétköznapi-, a magánéletben, a legintimebb helyzetekben, amikor az emberek akár egy vallási etikai rendszerre hivatkoznak, de teljesen mást mutatnak a magatartásukkal. Ezt megvizsgálhatjuk a menekültáradat vagy migránskrízisen keresztül is. (…) Az előadásban összeütközik két kultúra, ugyanakkor nem kifejezetten a kereszténységről és az iszlámról szól, hanem az emberről, a paradoxonokról, azokról a helyzetekről, amiket tapasztalunk és nem látjuk a végkifejletét, ettől pedig egyfajta apokalipszis-érzésünk is lehet. Látjuk azt, hogy Európa átformálódik és már politikailag sem kell korrektnek lenni. (…) Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy lehet „rosszfiúnak”, negatívnak lenni és ez legitimmé válik. Egy lényeges paradigmaváltás zajlik, bizonyos értelemben elérkezett a „rosszfiúk” ideje. Ez talán szimpatikusnak tűnik, ugyanakkor viszont félelmetes, mert sose tudhatjuk, hogy melyik oldalon, az üldözött vagy az üldöző oldalán találjuk magunkat.” A minden mozzanatában aktuális, felkavaró előadás dramaturgja Gyarmati Kata, zeneszerzője Irena Popović Dragović. „Öten vannak a színpadon, öt szereplő. Kucsov, Mikes, Mészáros, Nagyabonyi és a Nap. Egymás erejét fokozzák, de mégis tudható, hogy a Nap fog győzedelmeskedni. (…) Ami művészi teljesítmény és energia formájában megjelent a színpadon és befonta a nézőteret, az kiemeli ezt az előadást az Urbán-előadások sorából. A tökélyre fejlesztett hitelesség jelent meg minden részletben, anélkül, hogy egyetlen pillanatra bármelyik színész kiesett volna, kitekintett volna a szerepéből.”

Kokan Mladenović második alkalommal dolgozott együtt a temesvári színház társulatával, és ismét egy klasszikus szerzőhöz tért vissza, amikor színpadra állította a Shakespeare, Sonnet 66 című Shakespeare-szonett adaptációt. A különleges előadást 2017-ben Bukarestben és Aradon is bemutatták, Szerbiában pedig számos díjat nyert. Kragujevacban a Joakim Interfest Nemzetközi Színházi Fesztiválon négy kategóriában is elismerést kapott. A fesztivál hivatalos közleményében a szakmai zsűri az előadás dinamikáját, lenyűgöző erejét és erős üzenetét méltatta, melyben egyszerre fogalmazódik meg Shakespeare szövegeinek időtlensége és a ma művészének éles állásfoglalása a kor társadalmának képmutatásával és erkölcstelenségével szemben. Mindezekért, valamint a társulat kiemelkedő színészi munkájáért, az előadás megkapta a Legjobb előadásért, Legjobb rendezésért (Kokan Mladenović rendezői bátorságáért), Legjobb látványvilágért járó díjakat, valamint a Zsűri különdíját, mellyel a társulat energiáját, kompromisszummentes alakítását és csapatmunkáját méltatták. Az újvidéki INFANT Nemzetközi Alternatív Színházi Fesztiválon megkapta a legjobb előadásnak járó díjat, valamint a verseci „Színházi Ősz” klasszikus színházi fesztiválon is különdíjban részesítette a zsűri. Az előadás Magyarországon a gyulai Shakespeare Fesztiválon volt látható csupán. A „rendkívüli erejű előadás univerzális. Olyan, mint Shakespeare, mindenkihez szól és mindenkinek tükröt tart. A kornak, amelyben élt, és amelyben élünk. Az előadás egésze olyan, mint a vers maga, feszes, tömör, többsíkú, tiszta színházi nyelven megfogalmazva, izgalmas, mégis könnyen megfejthető jelképrendszerben. Katartikus a maga egységében, kiszámítottságában, szépségében. Oratórium megrázó zenével és szuggesztív, nagyszerű koreográfiával.” A különleges látványvilágú előadás figuráit Aszalos Géza, Balázs Attila, Bandi András Zsolt, Borbély B. Emília, Csata Zsolt, Éder Enikő, Horváth Anna, Kiss Attila, Kocsárdi Levente, Lőrincz Rita, Magyari Etelka, Mátyás Zsolt Imre, Molnár Bence, Molnos András Csaba, Simó Emese, Tar Mónika ésTokai Andrea keltik életre. Az előadás dramaturgja Góli Kornélia, zeneszerzője Irena Popović Dragović, díszlettervezője Marija Kalabić, jelmeztervezője Tatjana Radišić, koreográfusa Andreja Kulešević volt. Az előadás augusztus 9-én, a Kisszínházban lesz látható.

Visszatér Szegedre a sepsiszentgyörgyi M Studio, Románia egyetlen mozgásszínházi társulata. Legújabb előadásukat Fehér Ferenc koreográfussal készítették el. „Egy dinamikus, precíz, jól olvasható előadás a Lift, mellyel jó felutazni a hatodikra, és a végén jó visszaereszkedni a földszintre.” Az „asszociatív, vicces, jól kidolgozott” előadás rendhagyó térhasználata olyan sűrített struktúrát és erőteljes dinamikát eredményez, amely egy percig sem hagyja pihenni sem a színészt, sem a nézőt. „A három szereplő, Deák Zoltán, Szekrényes Lászlóés Veres Nagy Attila igazi kihívás elé van állítva, és végig lekötik a figyelmünket, nem lankadnak, nem esnek ki a szerepükből egy másodpercre sem. Az előadás lüktet, intelligens humorral van szőve”, megmutatja „azt a képet, amelyet mutatni szeretnének magukról, de látjuk a belső frusztrációik, a lelki rezdüléseik kivetülését is”. Az izgalmas táncszínházi produkció augusztus 10-én lesz látható a Régi Zsinagóga színpadán.

A fesztivál idején idén is tartanak workshopot Lénárd Róbert rendező, drámaíró, dramaturg, az Újvidéki Színház művészeti vezetője és Sardar Tagirovsky rendező, színész vezetésével. Mindkét kurzus kiindulópontja a Szentivánéji álom, a közös munkát lezáró munkabemutatókat augusztus 10-én ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők. A workshopokra 17-25 év közötti, közép- vagy felsőfokú művészeti képzésben résztvevő fiatalok jelentkezhetnek, míg a fesztivál kritikusműhelyébe olyan, a színház iránt érdeklődő fiatalokat várnak, akik szívesen vezetnének próbanaplót a workshopokon zajló munkáról, emellett tudósítanának a fesztivál előadásairól is.

A jelentkezési határidő július 18., a workshopokra itt: https://goo.gl/forms/ldO1rcn0Sna4RV362, a blog jr. kritikusműhelyre pedig itt lehet jelentkezni: https://goo.gl/forms/RGgCeZDx4N4mcBzy2.

További részletek és programinformációk a fesztivál megújult formában jövő hétfőn jelentkező honlapján (www.thealter.hu) lesznek elérhetőek.

MASZK Egyesület (Szeged)

maszk@maszk.hu

www.thealter.hu

www.facebook.com/thealter