A 65. évad előadásai a Tamási Áron Színházban- Sepsiszentgyörgy

A 65. évad előadásai a Tamási Áron Színházban- Sepsiszentgyörgy

Kárpáti Péter: AKÁRKI (Rendező: Radu Afrim)

Az évad első új produkcióját Radu Afrim, többszörös UNITER-díjas fiatal román rendező viszi színre a Tamási Áron Színházban. Afrim 2000-ben végezte el a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem színházi tanszékének rendezői szakát, és az azóta eltelt tizenhárom év alatt a hazai színházi élet egyik legelismertebb, európai hírű alkotójává nőtte ki magát. Külföldön is több előadást rendezett, a Román Színházi Szövetség UNITER-díjai (2006, 2007) mellett 2008-ban a világ egyik legrangosabb színházi fesztiváljának számító Avignon-i Fesztiválon nyert díjat, 2009-ben pedig az EuroKultur Forum neki ítélte az Európa Kulturális Díjat.

Kárpáti Péter kortárs magyar drámaíró, színházi dramaturg, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Akárki című darabjában az egyik leghíresebb középkori drámát, a XV. századi, azonos című moralitásjátékot gondolja tovább, próbálja átültetni a jelenkor hitevesztett világába, azt vizsgálva, hogy vajon miként jelenhetne meg a mai mindennapi élet viszonyrendszerében az ember halál előtti számvetése önmagával. A középkori moralitásjáték szereplői (Jótett, Okosság, Erő, Gyónás, stb.) Kárpátinál hétköznapi figurák, ezáltal a mű gondolatvilága új színekkel gazdagodik, az eredeti vallásos problémafelvetés pedig prózaibb megvilágításba kerül.

 

W. Shakespeare: HAMLET (Rendező: Bocsárdi László)

A Hamlet az egyetemes drámairodalom egyik legismertebb tragédiája, szinte számbavehetetlenül sok feldolgozása született, könyvtárnyi az irodalma. Első ránézésre hatalmi harcokról, szerelemről, árulásról, bosszúról szól, ám mint minden sokrétegű, gazdag szöveg esetében, az egymásra épülő és egybecsengő motívumok itt is végtelen perspektívát adnak a cselekménynek: az apa-fiú kapcsolat, a megöröklés kérdése, az incesztus, a szerelem és barátság problematikája számtalan kis szálon fut végig a történeten és a szereplők sorsán.

A sepsiszentgyörgyi társulat előadása az értelmezés nagy kalandja, mely a hamleti ráébredés és felelősség kérdéseit feszegeti. A színrevitel a Bocsárdi László előadásaira jellemző látomásosság, érzelmekkel teli megvalósítás és helyenként az ironikus távolságtartás kihívó és elgondolkodtató elegye. A produkció a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a Gyulai Várszínház együttműködésében készült, és az elmúlt évad végén Gyulán került először színpadra a Gyulai Várszínház jubileumi, 50. évadának keretében. Az előadás szentgyörgyi bemutatójára a tervek szerint november folyamán kerül sor, azt követően, hogy az alkotók a Tamási Áron Színház nagyszínpadának méreteihez-sajátosságaihoz adaptálják az eredetileg szabadtéri színpadra tervezett produkciót.

 

I.L. Caragiale: AZ ELVESZETT LEVÉL (Rendező: Zakariás Zalán)

Milyen bemutató lehetne aktuálisabb a 2014-es választási év küszöbén, mint Az elveszett levél, mely 1884-es első bemutatója óta sikert sikerre halmozott, rendezők és színházak hírnevét öregbítette szerte a világon? Caragiale vígjátéka a drámairodalom azon művei közé tartozik, melyek színrevitele általában garantálja a közönségsikert, ezért nem véletlen, hogy a Tamási Áron Színház vezetősége az idei évad szilveszteri előadásaként tűzte műsorra ezt a produkciót Zakariás Zalán rendezésében, akinek legutóbbi itthoni rendezése, a Tesztoszteron című előadás ugyancsak nagy kedvence volt a sepsiszentgyörgyi közönségnek.

Az elveszett levél bonyolult cselekményét igen egyszerű esemény határozza meg: egy megyei prefektus szerelmes lesz a konzervatív párt másik oszlopának, egyletek s bizottságok örökös elnökének feleségébe, a neki küldött ömlengős szerelmes levél azonban elvész valahol, és váratlanul a helyi liberális ellenzék nézeteit valló, politikai szerepre is áhítozó, önző és gátlástalan újságíró kezei közé kerül, aki megzsarolja a nőt: ha nem segít neki, hogy megszavazzák jelöltségét, leközli a levelet a „Kárpátok harsonája” című napilapjában. A levél az egész várost felkavarja, mocskos politikai játszmák, korrupt ügyletek követik egymást miatta, míg egy véletlen folytán villámgyorsan elcsitulnak a kedélyek, és helyreáll a rendes abnormalitás.

 

Pintér Béla: KAISERS TV, UNGARN (Rendező: Porogi Dorka)

Az idei évad utolsó bemutatójaként kerül színpadra Pintér Béla 2011-ben írt darabja, mely Markó Róbert színházkritikus szerint „torokszorítóan vicces, kérdve kifejtő tanulmány a hazaszeretetről.” A történet képzeletbeli főhőse Baráznay Ignácz, a Szabadságharc mártírja, akit a nemzet csak a „Sukorói Oroszlánként” emleget. Tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával, melynek során bármi megtörténhet, visszakerül 1848-ba, s az ott, akkor már működő császári televíziónál kap állást. Lassan kiderül számára, hogy az apja korántsem volt olyan eszményi, mint ahogy a nemzet emlékezetében élt, vagy ahogy ő azt képzelte.

Pintér Béla egyedülállóan sokoldalú színházi alkotó – drámaíró, rendező, színész – aki az ezredforduló körül hozta létre amatőr színészekből álló társulatát, és azóta valamennyi előadását maga írja, rendezi, játszik is ezekben, a társulat pedig sikert sikerre halmozva mára Magyarország egyik legjelentősebb és leginvenciózusabb színházi alkotóműhelyévé nőtte ki magát. Megrázó és szórakoztató színpadi műveik klasszikus drámai hagyományokra épülnek, de a mai magyar társadalom kritikus-ironikus megfigyelései alapján születnek, ezért aktuálisak, pörgősek, eredetiek.

Pintér Béla darabját egy fiatal, de igen tehetséges budapesti rendezőnő, Porogi Dorka állítja színpadra a Tamási Áron Színházban 2014 tavaszán.

 

– cím nélkül – (Rendező: Victor Ioan Frunză)

Victor Ioan Frunză rendező, akárcsak Radu Afrim, a romániai színházi élet kimagasló személyisége. A nyolcvanas évek elején, Tompa Gábor évfolyamtársaként végzett a bukaresti Színház és Filmművészeti Egyetemen, azóta több, mint 180 előadást (színházi, bábszínházi, opera) vitt színre Romániában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban, rendezéseire negyvennél is több díjat kapott, ezek között a legjobb rendezőnek és a legjobb előadásnak járó UNITER-díjat, valamint a Színházkritikusok Nemzetközi Szövetségének díját. A színháztudományok doktora, aki jelenleg szabadúszó rendező, és a bukaresti Színház és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Jelenleg még tárgyalás alatt áll, hogy milyen előadást rendez jövő tavasszal a sepsiszentgyörgyi színházban.

 

Jevgenyij Griskovec: HOGYAN ETTEM KUTYÁT (Derzsi Dezső egyéni előadása)

Derzsi Dezső egyéni előadása a darab által felvetett kérdések közvetítésén túl arra is kísérletet tesz, hogy könnyebben befogadhatóvá tegye a kommunikáció új formáihoz szocializálódott fiatal közönség számára a színházat. Célcsoportja az erdélyi magyar diákság, melynek az utóbbi években teljesen megváltozott a kultúrához való viszonya, és amelyet az alkotók szerint akkor tud a leghatékonyabban megszólítani a színház, ha megújítja kommunikációs eszközeit, formavilágát. Ennek megfelelően az előadás nem konvencionális színházi térben (színpad-nézőtér) kerül bemutatásra, hanem különböző osztálytermekben, ahol mindig az adott tér lehetőségeihez alkalmazkodik, és sokkal közvetlenebbül, minden fölösleges teatralitástól mentesen szólalhat meg.

Griskovec kortárs orosz drámaíró, színész, rendező, aki Hogyan ettem kutyát című darabjában a csendes-óceáni orosz flottánál töltött katonai élményeiről mesél. Rövid történetei látszólag összefüggéstelenül kapcsolódnak egymáshoz, ezekben gyakran felsejlenek gyermekkori, diákkori élmények, érzések is, míg végül a színes mozaikkockák hatalmas freskóvá olvadnak össze. Maga az élet ez, melynek abszurditása egyszerre szórakoztató és megrázó. Az előadás a Tamási Áron Színház és a Tandem Csoport közös produkciója.

 

Marguerite Duras: A SZERETŐ (Kicsid Gizella egyéni előadása)

Marguerite Duras kisregénye a szerelmi irodalom remekműve, az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere volt Franciaországban. Máig több mint másfél millió példányban kelt el, 1984-ben pedig elnyerte a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. A mű cselekménye a 20-as, 30-as években játszódik Saigon egzotikus és titokzatos világában, ahol a főhős, egy tizenöt éves európai lány megismerkedik egy nála tíz évvel idősebb dúsgazdag kínai férfival.

Kicsid Gizellát elmélyült, megrendítő erejű alakításairól már jól ismeri a sepsiszentgyörgyi közönség; kétségkívül ezúttal is eredeti módon, rendkívüli érzékletességgel jeleníti majd meg a regénybeli kamaszlány rövid, de életre szóló szenvedélyes szerelmét, fájdalmait-gyönyöreit. A regény szövegének színpadi adaptációjában, valamint az előadás színrevitelében a színésznő munkáját az elismert magyarországi rendező, Telihay Péter segítette.

 

 

Bérletes vendégjátékok:

 

Michał Walczak: HOMOKOZÓ – a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel együttműködésben (Rendező: Bocsárdi László)

Michał Walczak a legfiatalabb kortárs lengyel drámaírók közé tartozik. Művei cselekménye a mában játszódik, hősei korunk szereplői, akiknek többnyire megmagyarázhatatlan okok miatt, kicsúszik lábuk alól a talaj. Homokozó című darabja az együttélés és egymás mellett élés problémakörét járja körbe, két ember esendőségében is szép kapcsolatát tárja elénk. A fiú és a lány egy nagyvárosi lakótelep homokozójában találkoznak egymással, ahol félig valóságban, félig virtuális játékvilágban élnek: eljátsszák hőseiket, hőseikkel pedig eljátszatják saját érzelmeiket. Még gyerekek, de játékaikban „felnőtt” érzéseket, szenvedélyeket élnek át, párbeszédeik gyakran veszekedésbe torkollnak, féltékenységi jelenetekké változnak, míg végül a sors kérlelhetetlenségének, a pillanatok mulandóságának a felismerése valóban elindítja őket a felnőtté válás útján.

A produkció az elmúlt évadban készült a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen, Bocsárdi László rendezésében, Boros Csaba és Kovács Kati fiatal színészek közreműködésével. Michał Walczak egyfelvonásosa, mely az idén májusban Sepsiszentgyörgyön is bemutatott Két lengyel darab című előadás első része volt, az új évadban önálló produkcióként kerül felújításra a Tamási Áron Színházban.

 

Székely Csaba: BÁNYAVAKSÁG – a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciója (Rendező: Sebestyén Aba)

A Bányavakság Székely Csaba „bánya-trilógiájának” második része, mely az elmúlt évadban Sepsiszentgyörgyön nagy sikerrel játszott Bányavirág című előadáshoz hasonlóan ugyancsak Sebestyén Aba rendezésében készült a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciójaként. A helyszín a Bányavirágból ismert névtelen település, ahol a reménytelenség és magány fojtogatóbb, mint valaha, ezért a hatalom megszerzése tűnik az egyetlen lehetséges megoldásnak. Csakhogy a hatalomért folyó küzdelemben sokan a tisztességtelen eszközök bevetésétől sem riadnak vissza, legyen bármily csekély is az a hatalom, és bármily komolyak a következmények.

Caragiale darabjához hasonlóan itt is a választások határozzák meg az eseményeket: a polgármester-választás előtt álló hegyvidéki település első embere foggal-körömmel ragaszkodik féltve őrzött pozíciójához, és rendőrt hív a városból, hogy leleplezze vetélytársa törvénytelen ügyeit. Korrupció és nacionalizmus – két olyan probléma, mely sajnos egyre markánsabban jelen van életünkben, de amiről nem illik beszélni. A Bányavakság nem azért beszél róluk, ment nem illik, hanem azért, mert ezek a problémák léteznek, fertőznek, és képesek veszélyes méreteket ölteni.

 

Varró Dániel – Presser Gábor: TÚL A MASZAT-HEGYEN – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadása (rendező: Keresztes Attila)

Egy álmatlan estén a szél különös levelet sodor Andris szobájába, amely izgalmas kalandra hívja a kisfiút. Maszat Janka, a távoli Maszat-hegyen élő kislány kéri a segítségét, veszély fenyegeti ugyanis a Maszat-hegyet. Egyik oldalán Paca cár vezényletével terjed, nyúlik és borít be mindent a ragadós kosz, a másik oldalon, Szeplőtelen Szilvia birodalmában viszont egy folt sem találtatik – sikálnak, súrolnak, fürdenek. Ősi jóslat szerint, a kosz és a tisztaság öröktől fogva tartó harcának csupán Maszat Janka tud véget vetni – a győzelem azé lesz, aki hamarabb kézre keríti és a maga oldalára állítja a királylányt. Janka erről mit sem tud, és csak reménykedhetünk abban, hogy a tisztességesen, maszatosan nevelt hétéves kislány a helyes döntést hozza meg. Ehhez azonban szüksége van Andris segítségére…

Varró Dániel költő többnyire gyermekversei révén vált ismertté, méltán legsikeresebb műve, a Túl a Maszat-hegyen című zenés kalandjáték – amelynek zenéjét Presser Gábor komponálta – hattól kilencvenkilenc éves korig minden korosztálynak ajánlott. A kosz és a tisztaság örök harcáról szóló mesét Keresztes Attila rendezésében és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában láthatja a sepsiszentgyörgyi közönség.